„Fölrázta álmából a világot,
szavai villámok voltak.
Sineken s folyókon özönöltek,
minden országon áthatoltak.

Fölrázta álmából a világot,
szegények kenyere lett
minden szava, az éhezések
elleni hadsereg.

Fölrázta álmából a világot,
szavai gépek lettek,
traktorok, házak, aknák,
fúrótornyok a telepnek.”

„Hogy mind egy legyenek, ezekért a szavakért születtünk, hogy hozzájáruljunk megvalósulásukhoz a világban.”

„Éljen az árulás szava,
szemed, a rámfagyott,
a világ durva igaza.
S hogy Isten elhagyott.”

„Minden apa álma, hogy a lánya elkerül a háztól, mielőtt istenigazában beindulnának a hormonjai.”

„Nem igaz, hogy az emberek azért nem mennek tovább az álmaik után, mert megöregszenek. Azért öregednek meg, mert már nem mennek az álmaik után.”

„Clov: Szeretem a rendet. Ez az álmom. Egy olyan világ, melyben minden csendes és mozdulatlan, minden tárgy a végleges helyén van, rajta a végleges por.”

„Volt egy gyönyörű álmunk, és ez volt minden.”

„Megígérték, hogy az álmok valóra válhatnak, de elfelejtették megemlíteni, hogy a rémálmok is álmok.”

„Manapság félnek az emberek az olyan egyszerű szavaktól, mint a jóság, irgalmasság és kedvesség. Nem hisznek a jó öreg értékekben. És ezért beteg a világ.”

„Megannyi édes álmot, szenvedélyes víziót, felemelő pillanatot akart a világra hagyni. A hitet a csodákban, a hitet az
emberekben, és az álmokban.”