„A közjó az önérdek előtt.”

„Minden barátság mögött van némi önérdek. Nincs barátság önérdek nélkül. Ez a keserű igazság.”

Kautilja (-375–-283 i.e.)

„A szocializmus a közjóval való foglalkozás tudománya. A kommunizmus nem szocializmus. A marxizmus nem szocializmus.”

Adolf Hitler (1889–1945) osztrák származású német politikus, diktátor

„Meglehet, hogy az önérdek előtérbe helyezése vezetett oda, hogy az emberi faj fennmaradt.”

Agatha Christie (1890–1976)

„Sohase légy egészen dolog nélkül, hanem vagy olvass, vagy írj, vagy elmélkedjél, vagy imádkozzál, vagy a közjóért valami hasznost munkálkodjál.”

Kempis Tamás (1380–1471) bibliamásoló, teológus, keresztény misztikus, egyházi író, szerzetes

„Nem az önérdek motivációjával akarok manipulálni másokat. Hanem a bölcsesség jó felhasználásával, hogy önmagunk és mások javát szolgáljuk, miközben empatikusan viszonyulunk minden érző lényhez.”

Richard Gombrich (1937)

„Németország! Mivé tettétek, szóljatok!
Erős, szabad haza lett? Becsület hazája,
hol népé a vagyon s minden szaporasága?
A közjóról vajon van még fogalmatok?!

"Ébred német hazánk!" - e jelszót még tudod?
Mintha dús kincseket adnának nemsokára,
úgy szálltak meg, akik most magasztalnak áldva.
Csatán íly vereség neked még nem jutott.

Szived összeasszott, a fejed elcsavarták.
Ármány volt a szavad. Marad-e még való?!
Mit hazugság takart, a tettek már kivallják:
kerge hóhérlegény ostort ráz, s a bakó

pallost fen, éliről a száraz vért törölve -
ó, hány új kín szakad a régi kín-özönre!”

Johannes Robert Becher (1891–1958) német költő és politikus

„s igenis, a mindenkori irányításnak, menedzsmentnek, hatalomnak korlátoznia kell az egyén parttalan szabadságvágyát. A közösség (…) a közjó és az igazságosság szellemében. Mit jelent a másik oldal? Az egyén parttalan szabadságvágyának a kibontakozását kell segíteni, nem kell a közösség, önmegvalósító, mai szingli életforma, az az igazi. Nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák kellenek, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet a fiúk, a lányok nyakába fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy techno. Elgondoltam ezt a két képet, két világ. Döntenünk kell a két világ között. Az egyik oldalon az élet kultusza, az egyén, a közösség boldogulásának a segítése, a másik pedig az önpusztító, talán prolongált öngyilkosság-kép is aposztrofálható (…)”

Mikola István (1947) (1947–) magyar politikus, diplomata, miniszter