„Ki a hibás, ha nem ő és a harmadik tényező, akiről senki sem tudja, hogy honnan jött, amely ösztönzésével megmozgatott és átalakított engem?”

— Søren Aabye Kierkegaard

Eredeti

Who is to blame but her and the third factor, from whence no one knows, which moved me with its stimulus and transformed me?

Repetition 202-203
1840s, Repetition (1843)
Kontextus: Who is to blame but her and the third factor, from whence no one knows, which moved me with its stimulus and transformed me? After all, what I have done is praised in others.-Or is becoming a poet my compensation? I reject all compensation, I demand my rights-that is, my honor. I did not ask to become one, I will not buy it at this price. – Or if I am guilty, then I certainly should be able to repent of my guilt and make it good again. Tell me how. On top of that, must I perhaps repent that the world plays with me as a child plays with a beetle?-Or is it perhaps best to forget the whole thing? Forget-indeed, I shall have ceased to be if I forget it. Or what kind of life would it be if along with my beloved I have lost honor and pride and lost them in such a way that no one knows how it happened, for which reason I can never retrieve them again? Shall I allow myself to be shoved out in this manner? Why, then, was I shoved in?

Utolsó frissítés 2022. április 10.. Történelem

Témakörök

tényező

Søren Aabye Kierkegaard 26

1813–1855

Hasonló idézetek

„A kommunikáció alapvető tényező minden típusú kapcsolatban, legyen az baráti, romantikus vagy üzleti.”

Paul J. Alessi (1968)

„Nem érdekel a száraz gazdasági szocializmus. A nyomorúság és az elidegenülés ellen harcolunk. A marxizmus egyik alapvető célja, hogy eltüntesse az érdeket, az egyéni érdek tényezőjét és a kapzsiságot az emberek pszichológiai motivációi közül. Marx belefeledkezett a gazdasági tényezőkbe és a hatásukba a szellemiségre. Ha a kommunizmus nem érdekelt ebben, akkor lehet a javak elosztásának egy módja, de sohasem az élet forradalmi útja.”

Che Guevara (1928–1967)

Vegyes idézetek
Eredeti: Idézet a The Many Faces of Socialism Comparative Sociology and Politics c. könyvből (1983) Paul Hollander, 224. oldal

„Ha Kádár János titkát keressük, bizonyos, hogy élete legalapvetőbb mozgatója a kötelességtudat. S nemcsak alkatának, életfilozófiájának is a valóságérzet a lényege. Ez a két tényező határozza meg döntően politikáját.”

Kádár János (1912–1989) magyar kommunista politikus, kormányfő

Gyurkó László

„A vallás nemcsak a szabályokról, templomokról, monostorokról, vagy más külső jelekről szól, ezek csak, hasonlóan a halláshoz és a gondolkodáshoz csak az elme megszelídítésének mellékes tényezői. Ha az elme gyakorlottá válik, akkor birtoklója a vallása gyakorlójává válik, ha az elme nem válik gyakorlottá, akkor a birtoklója sem.”

Tendzin Gyaco (1935)

Eredeti: Religion does not mean just precepts, a temple, monastery, or other external signs, for these as well as hearing and thinking are subsidiary factors in taming the mind. When the mind becomes the practices, one is a practitioner of religion, and when the mind does not become the practices one is not.

„Ama gazdasági tényező mellett, amely a jelenlegi szakaszban a munka bérezésének a kapitalista módszereihez való visszatérést igényli, politikai tényező is működik, amely magában a bürokráciában testesül meg. Ez jellegénél fogva megteremti és védelmezi az előjogokat. A kezdet kezdetén úgy tűnik fel, mint a munkásosztály burzsoá szerve. Miután kialakítja és megszilárdítja a kisebbség előjogait, természetesen a legnagyobb részt hasítja ki magának. Aki elosztja a javakat, még soha nem rövidítette meg magát. A társadalom szükségleteiből így születik egy szerv, amely jóval meghaladva szükséges társadalmi funkcióját, önálló tényezővé, és ugyanakkor az egész társadalmi szervezet számára nagy veszélyek forrásává is válik.”

Lev Davidovics Trockij (1879–1940) orosz marxista politikus

Műveiből, Az elárult forradalom (1936), A szovjet thermidor

„Azt hiszem, végső elemzésben a hála és a bosszú az a két fontos tényező, mely cselekedeteink rugója a mindennapi életben…A hála a másik emberben felébredt jókívánság, viszonzásképpen azért, amit én tettem érte…A bosszú a másik emberben felébredt rosszakarat, viszonzásképpen azért, amit okoztam neki.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

Idézetek műveiből, Életünk és a stress

„Minden orvos, aki pontosan megjósolja, hogy betege mikor hal meg, vagy helyesebben: meddig él, feltétlenül nevetségessé teszi magát. Az emberi életben kiszámíthatatlan tényezők játszanak döntő szerepet. Gyakran a gyengék váratlan ellenálló képességekről tesznek tanúságot, s az erősek letörnek.”

Agatha Christie (1890–1976)

„A változás, a folyamatos változás, az elkerülhetetlen változás az, ami a társadalom meghatározó tényezője manapság. Semmilyen érzelmi döntés nem történhet anélkül, hogy nem csak a mai világot, hanem a jövőbeli világot figyelembe vennénk. Ez viszont azt jelenti, hogy az államférfiainknak, az üzletembereinknek, s egyáltalán mindenkinek sci-fi módon kell gondolkodnia.”

Isaac Asimov (1920–1992) orosz származású amerikai író és biokémikus

Forrással ellátott idézetek
Eredeti: "My Own View" a The Encyclopedia of Science Fiction-ből (1978, szerkesztette Robert Holdstock), később Asimov on Science Fiction-ben is megjelent (1981).

„Magyarországon az elmúlt 7-8 év politikatörténete a demokratikus párbeszéd és a demokratikus versengés mibenlétének végzetes félreértését hozta. Úgy tűnik, hogy a közéleti szereplők jelentős része nem tekinti politikai teljesítménynek a konszenzust és a kompromisszumot, azaz az egyetértést, viszont úgy gondolja, hogy a vitatkozós demokráciát fel lehet cserélni a veszekedős, acsarkodó demokráciával. Ennek az a következménye, hogy a politikai és közéleti tényezők jelentős része egymást, és végső soron az országot tartja csapdában. Szükséges változások és alkalmazkodás helyett változatlanság, sok esetben egyhelyben-járás, és legfeljebb a népszerűnek tűnő, csak a felszínt érintő változások jellemezték az elmúlt éveket. Nagyon sajátos csapdaszituáció ez, mert rövidtávon természetesen a változatlanság biztonsága kényelmet okoz, de már középtávon is nagyon jelentős ennek a társadalmi, gazdasági és politikai ára. Már olyan magas a mozdulatlanságnak az ára, hogy az Magyarország pozícióját veszélyezteti Európában és a világban.”

Gyurcsány Ferenc (1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus

2005 - 2006

„Tegyük fel, hogy elfogadjuk a terror szükségességét a forradalom bizonyos szakaszaiban, s azt is elfogadjuk, hogy a balti népeket mint ellenforradalmi elemeket a szükséges százalékban meg kell semmisíteni. Csakhogy azonnal kétségeink támadnak: vajon egyenlőségi jelet tehetünk-e a pillanatnyi, az improvizált, valamint a hosszú időszakot felölelő terror közé. Nem tudom, vajon egy ezredévnyi távolságból nézve napjainkat, egyenlőségi jelet lehet-e tenni a guillotine és azon, évtizedeken át folyó deportálások közé, amelyeknek egész nemzetek estek áldozatul. Az egy év és tíz év nem ugyanaz. Az időtényező megváltoztatja a tettek minőségét. A hosszú ideig alkalmazott terror állandó apparátust feltételez, és tartós intézményt követel. A deportáltak esetleg szökni akarnak. A deportáltak rokonai távolról sincsenek elragadtatva, ajánlatos felvenni őket a következő listára. A rokon családok bizonytalan tényezőként szerepelnek, s csak a félelemmel, hogy ők is hasonló sorsra jutnak, lehet kordában tartani őket. Mivel a parasztok, akikből erőszakkal csináltak kolhoztagot, kelletlenül dolgoznak, s nem érdekli őket az idegen zsebbe vándorló haszon, csak a félelemmel serkenthetők jobb munkára. Egyébként a félelem már régóta ismert kötőanyaga a társadalmaknak. A liberális kapitalista társadalomban a pénzhiánytól, a munkanélküliségtől, a társadalmi ranglétra alsóbb fokára csúszástól való félelem készteti az embereket erőfeszítésre. Csakhogy ez itt mezítelen félelem. Például egy százezres kapitalista városban körülbelül tízezer ember éli meg a munkanélküliség miatti vagy a munkanélküliségtől való félelmet. Ez a félelem egyéni helyzetükből fakad, amely a környezet közömbössége és érzéketlensége miatt tragikus. De ha százezer ember él állandó félelemben, ez olyan közhangulatot teremt, amely óriási felhőként borul a városra. Az arany elidegeníti az embert önmagától. A tőke helyét elfoglaló mezítelen félelem legalább annyira, sőt még inkább elidegeníti az embert.”

Czesław Miłosz könyv A rabul ejtett értelem

A rabul ejtett értelem (1953)

Kapcsolódó témák

Tényező