„Menjetek hát, vannak más világok is, mint ezek.”

„A világ néha egy siralmas osztályterem, hát nem?”

„A szív csöndes szentélyébe fuss hát
A világból, mely forrong vadul.”

„Mi újság a világban? Semmi. Mi a régi a világban? Semmi. Minden mindig is volt és mindig is lesz.”

„Elég nagy baj háramlott a világra, hogy Éva evett az almából és Ádámot megkínálta, de hát még milyen lett volna, ha teszem azt, Ádám eszik belőle és Évát meg nem kínálja?”

„A hazug világban a hazugság még csak nem is az ellentétes világból, hanem a valós világból jön létre.”

„Ki tudhat bármit is e világon?”

„A világ irracionális, mert mögötte az elme is az.”

„Hát csakugyan létezik olyan világ, amelyben parányi, jelentéktelen városkák határában ősi, legendás lények rohangálnak, hogy mitikus szörnyetegekkel küzdjenek meg? Minden képtelen mese igaz lenne? Léteznek még egyáltalán épelméjű, hétköznapi dolgok, vagy az egész világ csak varázslatból és kísértettörténetekből áll?”

„Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát.”