„Ne lazsálj és ne hívogasd az ihletet, hanem vágj rá egy bunkósbottal.”

— Jack London

Eredeti

Don't loaf and invite inspiration; light out after it with a club.

"Getting into Print", first published in 1903 in The Editor magazine
Változat: You can't wait for inspiration. You have to go after it with a club.
Kontextus: Don't loaf and invite inspiration; light out after it with a club, and if you don't get it you will nonetheless get something that looks remarkably like it.
Kontextus: Fiction pays best of all and when it is of fair quality is more easily sold. A good joke will sell quicker than a good poem, and, measured in sweat and blood, will bring better remuneration. Avoid the unhappy ending, the harsh, the brutal, the tragic, the horrible - if you care to see in print things you write. (In this connection don't do as I do, but do as I say.) Humour is the hardest to write, easiest to sell, and best rewarded... Don't write too much. Concentrate your sweat on one story, rather than dissipate it over a dozen. Don't loaf and invite inspiration; light out after it with a club, and if you don't get it you will nonetheless get something that looks remarkably like it.

Utolsó frissítés 2022. április 1.. Történelem

Jack London 7

1876–1916

Hasonló idézetek

„Hiszek az intuícióban és az ihletben.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„Az amatőrök ülve várják az ihletet, míg mi többiek csak felkelünk és dolgozni megyünk.”

Stephen King (1947) amerikai író

„Jack Kennedy mindig azt mondta nekem: Hedy, vágj bele! Ez az élet titka. Próbálj ki mindent. Csatlakozz mindenhez. Találkozz mindenkivel.”

Hedy Lamarr (1914–2000) amerikai színésznő, feltaláló

„Hiszek a megérzésben és az ihletben. A képzelet fontosabb, mint a tudás. Míg a tudás véges, addig a képzelet felöleli az egész világot, haladásra ösztökél, létrehozza az evolúciót.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

Forrás: "Kozmikus vallás: más egyéb véleményekkel és aforizmákkal" (1931)
Eredeti: I believe in intuition and inspiration. Imagination is more important than knowledge. For knowledge is limited, whereas imagination embraces the entire world, stimulating progress, giving birth to evolution.

„A polgári stílusok allegórikus szerszámhalmazai és emblémái nem ihletik meg a magyar díszítőképzeletet. A magyar mindent a nevén szeret nevezni, s nem nézi a mérleget igazságnak, a horgonyt reménynek, a kalapácsot munkának és a lantot költészetnek, ahogy a nyelvünk sem tiszteli hímneműnek a kertet, nőneműnek benne a padot, és semlegesnek rajta a kisasszonyt.”

Fáy Aladár (1898–1963) magyar festő, grafikus, képzőművész tanár

A magyarság díszítő ösztöne; Püski, 1994, 40. old.
Esztétika

„Mivel szándékod, égő égi fényed,
A teremtő erőnek tiszta társa,
Mit épen őriz önmagába zárva,
Ott, hova rontás soha be se téved;

Tán ez a vágy, mely mindig tenni késztet,
Mely soha nem csitul, csak: nől a láza,
Akár a szerelmesek lángolása,
Járrult hozzá, hogy megfessék e képet.

Ezt gondolván, Uram, itt küldöm, íme,
Anyád, szelíd szolgálód új alakban,
A legnagyszerűbb szobrász alkotását;

Könyörgünk hát, ne lelj hibára abban,
Mi igyekezett, hogy megközelítse
Ihleted kis részét, csekélyke mását.”

Vittoria Colonna (1490–1547)

Bittei Lajos fordításai
Pietro Bembonak, Michelangelo Piétájának ajándékozásakor

„A paraszti sors legnagyobbjaink tematikájának legfontosabb része volt, és a parasztsorssal való mélységes együttérzés váltotta ki a magyar irodalom érzelmi szempontból legmegrázóbb alkotásait, Tiborc alakját, Eötvös regényeit, Petőfi szabadságverseinek a pátoszát. Csak a millenium körüli évek, a magyar szellemi életnek ezek a legsötétebb évei feledkeznek bele a parasztság sorsát meghamisító, bársonyruhás népszínműfajta eldorádós és hazug álmaiba. (…)
A nép sorsával való együttérzés, a nép helyzeténjavítani akaró szándék nem irodalom, hanem szociális és politikai mozzanat. Ez a mozzanat megnyilatkozik az irodalomban, sőt annak egyik legfontosabb ihletõje talán - de ez nem jelenti azt, hogy maga a nép ihleti és termi ezt az irodalmat. Ez olyan összezavarása a fogalmaknak, mintha valaki azt mondaná, hogy a Zalán futását a Honfoglalás hozta létre.”

Szerb Antal (1901–1945) magyar író, irodalomtörténész

Középosztály és irodalom 1934; 528. o.
Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák, II. kötet: Magyar irodalom