„Soha ne engedj - soha, soha, soha, soha, se nagyban, se kicsiben, se fontosban, se kicsinyesben - soha ne engedj, csak akkor, ha a becsületről és az értelemről alkotott meggyőződésről van szó.”

— Sir Winston Churchill

Utolsó frissítés 2021. június 3.. Történelem

Témakörök

Sir Winston Churchill fénykép

Sir Winston Churchill99

Az Egyesült királyság miniszterelnöke a II. világháború ala… 1874–1965

Hasonló idézetek

„Óvatosnak kell lenned: soha, soha ne szólj senkinek egy szót sem a semmiről.”

Johnny Depp (1963) Amerikai színész

„Ha sörről van szó, soha nem hazudok. Aki a sörrel tréfál, biztos, hogy haragosokat szerez magának.”

Stephen King könyv Állattemető

Állattemető (1983)

„Szót se szólj mások bűneiről, míg önmagad is bűnös vagy!”

Baháalláh (1817–1892)

Forrás: Rejtett Szavak http://www.bahai.hu/mediatar/bahai-irasok-szent-konyvek-szovegek/bahaullah-rejtett-szavak/, arab rész, 27. vers

„Tudd meg: szabad csak az, akit szó nem butít, fény nem vakít, se rang, se kincs nem veszteget meg. Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet, a látszatot lenézi, meg nem óvja, nincs letagadni, titkolni valója.”

Heltai Jenő (1871–1957) magyar író, költő, újságíró, dramaturg, színházigazgató

Szabadság

„Egy szót se szólok a szokatlan rímelésről, se arról a tudós művészetről, amely keresettség nélkül lehetővé teszi, hogy négy verssorba három tudós célzást sűrítsek bele, amely harminc évszázad magvas irodalmát fogja át…”

Jorge Luis Borges (1899–1986) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus

Elbeszélések, Az Alef

„A rabok pihenése abban állt, hogy kívülről rájuk zárták a nehéz vasajtókat, és senki se nyitotta ki, nem jött be, senkit sem hívattak, nem rángattak. Ezekben a rövidke órákban a külvilág se hanggal, se szóval, se képpel nem szivároghatott be, nem nyugtalanította senkinek a lelkét. Éppen az volt a pihenés, hogy az egész külvilág - a világegyetem minden csillagával, bolygójával és kontinensével, csillogó fővárosaival egyetemben, az egész birodalom (egyesek számára bankettekkel, mások számára rohammunkával) - a nemlétbe zuhant, fekete óceánná változott. melyet szinte ki se lehetett venni a berácsozott ablakokon át, a zóna lámpáinak vaksi, sárga megvilágításában.”

Alekszandr Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író

Idézetek műveiből, A pokol tornáca

„Az egészen nagy dolgok egészen kis dolgok szoktak lenni.
Mondjuk annyi, hogy valaki letesz az ajtónk küszöbére egy fazék húslevest és szó nélkül távozik, mert tudja, hogy bánatunk van és nincs kedvünk se főzni se beszélni.
Néma távozás nélkül a gesztus mit sem ér.
Az ilyen kis dolgok jelentősége annyi, hogy például életben tartanak!”

Ancsel Éva (1927–1993) magyar filozófus, költő, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja

Idézetek a Bekezdések műből

„A francia forradalom óta minden forradalmár hangoztatja: "szabadság, egyenlőség, testvériség". A szabadságról itt is sok szó esik, a testvériségnek nyoma sincs, az egyenlőségről pedig soha nem beszélnek, holott ennek gyökerei az Ószövetségbe nyúlnak.”

Majnek Antal (1951) munkácsi római katolikus püspök

„Mindenki használja ma is azt a kifejezést, hogy rendszerváltás vagy rendszerváltozás. Erről is több helyen elmondtam már, hogy hungaricum. Miért volna az? Mert más nyelveken ezt a kifejezést nem szokták használni. Nem így beszélnek a diktatúra megszűnéséről, a demokrácia kezdetéről. Se lengyelül, se románul, se csehül, se szlovákul; még németül is inkább azt mondják, hogy die Wende, vagyis fordulat, lehet találkozni gyakran az átmenet szóval is. Tehát a rendszerváltás, rendszerváltozás kifejezés hungaricum. Mit takar el, mit tart homályban ez a kifejezés? Két alapvetően fontos dolgot. Az egyik az, hogy két rendszerről beszél, egyik rendszer, másik rendszer, mintha bármilyen szempontból közös nevezőre volnának hozhatók. Ám az egyik totalitárius diktatúra, legyen annak a puha formája vagy keményebb formája. A másik viszont demokrácia. Nem hozható közös nevezőre a kettő, mint ebben a kifejezésben, amely eltakarja az alapvető minőségi különbséget. És egy másik nagyon fontos tényt is eltakar ez a kifejezés, azt nevezetesen, hogy megszűnt Magyarország idegen megszállása, Magyarország visszanyerte a szuverenitását, ha ezt semmiféle alkotmányos vagy jogi forma nem mondta is ki.”

Kiss Gy. Csaba (1945)

Forrás: Lehanyatlott az elitek kora http://www.nemzetiforum.hu/index.php?id=lehanyatlott_az_elitek_kora Nemzeti Fórum, 2009. április 8.

„Soha ilyen egészségeset, a régi és új szakácskönyvnek minden titkával ismerős, csíziós-zamatú és árverés-józanságú regényt nem írt Móricz Zsigmond, - mondom magamban, pedig csak arról van szó, hogy "megfényesített egy kopott tallért a mellényzsebében, a múlt időt".”

Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író, újságíró, szerkesztő

Róla írták/mondták

Kapcsolódó témák

Szó