„Magad is meghallod, és ez bizony csodálattal tölt majd el.”

„Nincsenek példaképeim. A munkát, az elkötelezettséget és a versengést csodálom.”

„Minden olyan erénye megvan, amit nem kedvelek, és semmi olyan vétke sincs, amit csodálok.”

„Egy nő nem azért él, hogy mindenki csodálja őt, hanem azért, hogy egy férfit boldoggá tegyen.”

„A tudás birtoklása nem öli meg a csodálat és a titokzatosság érzését. Mindig van még több rejtély.”

„Az egyetlen vallás, amelyet tisztelek, az iszlám. Az egyetlen próféta, akit csodálok, Mohamed próféta.”

„Ez a legtöbb, amit elérhetünk,
ami talán lehozhatja a Mennyet:
nem a csodálat, nem a diadal,
csak az, hogy egyszerűen elfogadnak
a tagadhatatlan Valóság részéül,
mint a köveket vagy a fákat.”

„Hála a színház különlegesd varázsának…az igazi csodálat olyan gondolatokkal szemben tölti el szívünket, amelyek előzőleg talán távol álltak tőlünk, és mégis annyira hatnak ránk, hogy azt képzeljük, bennünk is éppúgy megfoganhattak volna.”

„A tudomány minden nyomorúságának egyetlen alapvető oka van: oktalanul csodáljuk az emberi elme erejét, de nem igyekszünk hatékony segédeszközökkel a segítségére sietni.”

„Soha, még álmomban sem jutott eszembe, hogy változtatni kívánjak, vagy akarjak a politikai eseményeken, melyek közepette éltem. Soha nem vágytam rá, hogy akár a nyelven, akár a világon változtassak, és ha Marxot idéztem, ha Rimbaud-t idéztem, ha Mallarmét idéztem, mindig magamat akartam megváltoztatni, azt az embert, aki a kezem ügyében volt, önmagamat. Ezért mindig tanúnak tekintettem magam, sohasem a kor rossz lelkiismeretének, erre sosem voltam alkalmas, mert már gyerekkorom óta csodálattal töltött el a valóság, amit nem én teremtettem, ami korábban keletkezett, mint én, aki csak arra vágytam, hogy tükrözzem ezt a valóságot, mert még a legszörnyűbb eseményekben is annyi szépséget láttam. Én mindig is tökfilkó voltam, aki csörgővel sétál a napfényben, és a látszólagos bohócsipka ma is a fejemen van.”