„A festmény olyan költői műalkotás, amelyet látni lehet, nem pedig hallani, a költészet pedig olyan festmény, amelyet hallani lehet, nem pedig látni.”

„Egy festmény önmagában nem több egy darab, vakkeretre szögelt lenvászonnál, amelyen van egy adag festékréteg. Egy festmény az érzelmektől, a gondolatoktól, a vízióktól lesz több puszta tárgynál.”

Mercèdes Rheinberger könyv Ártatlan vagyok

„Nincs olyan tudományos felfedező, költő, festő, zeneszerző aki ne azt mondaná, hogy felfedezését, költeményét, festményét ne készen találta volna – hogy az kívülről jön és nem tudatos belső alkotás eredménye.”

William Kingdon Clifford (1845–1879)

„A modern festmények olyanok, mint a nők, soha nem fogod élvezni őket, ha megpróbálod megérteni őket.”

Freddie Mercury (1946–1991) brit énekes, zenész és dalszövegíró

„Festmény, könyv - ezeket nem szabad lebecsülni, és ha megalkotásuk kötelességem: ennél többet nem kívánhatok.”

Vincent van Gogh (1853–1890) 19. századi holland festő

„Hogy a Nemzeti Galériából melyik festményt menteném ki, ha tűz lenne? Az ajtóhoz legközelebb esőt, természetesen.”

George Bernard Shaw (1856–1950)

„A festőnek minden festményt azzal kéne kezdenie, hogy feketére festi a vásznat. Hiszen a természetben minden dolog sötét, kivéve azt, amelyet fény éri.”

Leonardo da Vinci (1452–1519) olasz/itáliai polihisztor (1452-1519)

„Az igazi nagy festmények nem a múzeumokba valók. A múzeumok temetők. A képeket az éttermek, az olcsó üzletek, a benzinkutak és a férfivécék falára kell akasztani.”

Bob Dylan (1941) amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő

„Művészetet és tudományt nem lehet csak valóságból csinálni. Egy festmény, mely csak a művészé, s nem a körülötte áramló világerőké is: halott. Egy tudományos felfedezés, mely nem tud nagy, kifejleni váró sorstörekvések eszköze lenni: kacat.”

Németh László (1901–1975) magyar író (20. század)

„Többféle módon lehet filmet készíteni. Úgy, mint Jean Renoir és Robert Bresson, akik zenét komponálnak. Mint Szergej Eisenstein, aki festményt alkotott. Mint Stroheim, aki beszélő regényt írt a némafilmes korszakban. Mint Alain Resnais, aki fest. És mint Szókratész, Rossellinit szeretném említeni, aki filozofál. Röviden, a film egyszerre lehet minden, bíró és játszma is. van szükségünk.”

Jean-Luc Godard (1930)