„Mindig is vadkanca voltam [a férjemmel].”

„Ha félsz a magánytól, ne menj férjhez.”

„A férjet sohasem bosszulja meg senki olyan jól, mit a feleség szeretője.”

„A kiváncsi turista olyan, mint a szerelmes férj. Mindent elhisz és semmit sem lát.”

„Csak egyetlen borzalmas asszony létezik a nap alatt, de minden férj úgy véli, hogy azt ő nyerte el.”

„Az udvaron ültem, a férjem elment kifliért, délután volt, sütött a nap, bejött egy fiatalember, és érdeklődött, hogy hol a férjem, mondtam, hogy kifliért ment, mondta, hogy megvárja, azt hittem biztosítási ügynök, nyakkendőt viselt, a zakója felsliccelve… Aztán csapódott az ajtó, és a férjem pár ugrással az udvaron termett, kezében a cekkerrel, és megtorpant… megrémült, az a fiatalember ott állt előtte, és gyönyörködve nézte, mennyire megijedt a férjem… Maga Hrabal, az író? A férjem bólintott és még jobban elvörösödött, és az ifjonc előhúzta az igazolványát, és a belügyminisztérium munkatársaként mutatkozott be… A férjem felnevetett, megfogta a fiatalember vállát, és kéjesen felsóhajtott… Örvendek… És a fiatalember azt mondta… De megijedt, ugye? És az én férjem talán életében először nem hazudott, és mondta… De még mennyire! Azt hittem, hogy író-olvasó találkozóra akar hívni valahová…”

„A szeretőben magvannak mindazok a jó tulajdonságok és mindazok a hibák, amelyek a férjekben nincsenek meg.”

„A régész az ideális férj. Minél idősebb a felesége, annál jobban törődik vele.”

„A férjem és az írás, az volt ám a szörnyűséges zűrzavar és összevisszaság, még csak a stílussal sem törődött…”

„A nő azért megy férjhez, hogy bekerüljön a társaságba, a férfi pedig azért nősül meg, hogy kikerüljön belőle.”