„Állok viharzó part előtt,
A tenger lihegve bőg.
Kezemben emlékek, romok,
Arany fövény, arany homok. -
Nézem, hogy hullanak ezek
A könnyű, semmi porszemek
És könnyezek - és könnyezek!
Ó Istenem! bárhogy fogom,
A porba hull lágy homlokom!
Ó Istenem! nem menekül
Egy szem se a vizek elül?
Hát minden-minden e világon
Álomba ködlő furcsa álom?”
Kosztolányi Dezső
Idézetek verseiből
Hasonló idézetek

A toronyőr visszapillant című könyből (I.–II. kötet)

Elbeszélések, Körkörös romok

„A szamaraknak kedvesebb a szecska az aranynál, az embereknek az arany a szecskánál.”
fr. 9
Gondolatai

„Az álom, amit egyedül álmodsz, csak egy álom. Az álom, amit együtt álmodtok, az a valóság.”

Forrás: Kristó Nagy István, 139. old.