„A szerelem nem ismeri saját mélységét, amíg az elválás órája nem ütött.”

„Mi a szerelem? Találkoztam az utcán egy nagyon szegény fiatalemberrel, aki szerelmes volt. Kalapja ócska volt, ruhája ütött-kopott, könyökén lyukas, cipőjébe befolyt a víz, lelkébe beszűrődött a csillagok ragyogása.”

„Visszatekintve elkerülhetetlen volt az elválásunk. De még mindig hiszem valahol mélyen, legbelül, hogy bennünket egymásnak teremtettek.”

„Nem az élet hossza számít, hanem a mélysége.”

„Nem egyforma nevelést adnak a csúcsok és a mélységek.”

„Nincsenek gyönyörű felületek kegyetlen mélység nélkül.”

„Sírni annyit jelent, mint csökkenteni a gyász mélységét.”

„Az írás a teljes magány, az alászállás önmagunk hideg mélységébe.”

„Az érzelmek - mint például a szerelem - nem öregszenek meg a testünkkel együtt. Az érzelmek egy olyan világ részei, amit nem ismerek, de ebben a világban nincs idő, sem tér, sem határok.”

„Nem hibáztathatja azokat, akik mindenütt szerelmet keresnek, hisz lehet, hogy csupán a test zsongása nem ismeri fel a szív rebbenését, mely egy estére és nem egy életre szól. De ettől az nem lehet mégis szerelem? – ([http://www.citatum.hu/szerzo/Casanova Citatum])”