„Édes néném! Hálá légyen az Istennek, mi ideérkeztünk ma szerencsésen, Franciaországból pedig 15. septembris indultunk meg. A fejdelmünknek Istennek hálá jó egészsége volna, hogyha a köszvény búcsút akarna tőlle venni, de reméljük, hogy itt a török áer elűzi.
(1. levél, Gallipoli, 1717. 10. octobris.)“

Törökországi levelek

Forrás Wikiquote. Utolsó frissítés 2020. május 22.. Történelem
Témakörök
egészség
Mikes Kelemen fénykép
Mikes Kelemen13
magyar író, műfordító, II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamará… 1690 - 1761

Hasonló idézetek

Anthelme Brillat-Savarin fénykép

„Mi az egészség? Csokoládé!“

—  Anthelme Brillat-Savarin francia jogász és politikus 1755 - 1826

Neki tulajdonított mondások

Percy Bysshe Shelley fénykép
Coluche fénykép

„Jó egészségnek örvendeni nem más, mint leglassabban meghalni.“

—  Coluche francia színész, humorista 1944 - 1986

Neki tulajdonított idézetek

Thomas Jefferson fénykép

„A nagy városokat az ember erkölcsére, egészségére és szabadságára veszélyesnek tartom.“

—  Thomas Jefferson amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 3. elnöke (1801-1809) 1743 - 1826

Eredeti: levél Dr. Benjamin Rush http://www.yamaguchy.com/library/jefferson/1800.html-hoz, Monticello, 1800. szeptember 23.

Szent-Györgyi Albert fénykép
Horatius fénykép

„Dicső és szép dolog a hazáért meghalni, de még szebb érte élni, ám a legszebb a haza egészségére inni.“

—  Horatius -65 - -8 i.e.

Eredeti: Dulce et decorum est pro patria mori, sed dulcius pro patria vivere, et dulcissimum pro patria bibere.

Anthelme Brillat-Savarin fénykép
Bethlen Gábor fénykép
Móricz Zsigmond fénykép
Niccolò Machiavelli fénykép
Abdolbahá fénykép
Fidel Castro fénykép
Gilbert Keith Chesterton fénykép

„Íme, az ortodoxia izgató regénye. Az emberek annak a bolond szokásnak rabjává lettek, hogy úgy beszélnek az ortodoxiáról, mint valami nehézkes, sivár és megülepedett dologról. Pedig nincs az ortodoxiánál kockázatosabb és érdekfeszítőbb. Az ortodoxia maga az egészség; és az egészség mindig drámaibb, mint a téboly. Az ortodoxia annak az embernek az egyensúlya, aki őrülten száguldó lovak mögött tartja a gyeplőszárat, s bár látszólag hol erre, hol arra dől és meginog, mégis megőrzi minden egyes testtartásában a szobrok szépségét és az aritmetika pontosságát… Az ortodox Egyház sohasem tért a kitaposott útra, nem fogadta el a konvenciókat; az ortodox Egyház sohasem volt tiszteletreméltóan mértékletes. Könnyebb lett volna elfogadnia az ariánusok földi hatalmát. Könnyebb lett volna a kálvinista 17. században belehajtani a predesztináció feneketlen árkába. Könnyű őrültnek, könnyű eretneknek lenni. Mindig könnyű a kor feje után indulni, de nehéz dolog vigyázni saját fejünkre. Mindig könnyű modernistának, mindig könnyű sznobnak lenni. Könnyű lett volna belezuhanni a tévedések és túlzások e nyílt csapdáiba, melyek mint egymást váltó divatok és szekták húzódnak végig a kereszténység történelmi útján. Mindig könnyű elesni; hiszen temérdek sarok van, ahol el lehet botolni, de csak egy van, ahol meg lehet állni. Magától értetődő és kényelmes dolog lett volna belezuhanni, a gnoszticizmustól a keresztény scientistákig, valamelyik hóbortba. Ámde kerülni mindezt: szédítő kaland; és lelki szemeim előtt mennydörögve száguld az égi szekér korszakokon át, az ostoba eretnekségek hanyattesnek vagy orra buknak, míg a merész igazság, bár meginog, diadalmasan megáll.“

—  Gilbert Keith Chesterton angol író, filozófus, teológus 1874 - 1936

VI. A kereszténység paradoxonai
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

Kapcsolódó témák