„Egyszer megkérdezték Voltaire-től, megbékélt-e Istennel. „Köszönni köszönünk egymásnak” - válaszolta a filozófus - „de nem beszélünk egymással”.”

„Miért van az, hogy ha mi beszélünk Istenhez, akkor imádkozunk, de ha Isten beszél hozzánk, akkor tudathasadásunk van?”

„Az abszolút, transzcendens, és ezzel az ember és Isten között olyan egymásnak szegülő személyes viszony jön létre, hogy az ember többé nem elégedhet meg bármilyen másodkézbol származó magyarázattal.
Az ismétlés”

„Filozófus vagyok, nem tudós, és mi, filozófusok jobban tudunk kérdezni, mint válaszolni.”

„Sztálin hatvanéves lett. Jó ember. Isten éltesse még egyszer ennyi esztendőig!”

„A házasság egy intimitás, egy nagyon bensőséges, meghitt kapcsolat. Minden ember vágyik erre az intimitásra. Az én nem tud létezni te nélkül. Az én és a te kiegészítik egymást a házasságban – kivéve, ha az én a nagybetűs Te-hez kapcsolódik. A Te az Isten.”

„Mert ami egyszer végbement
azon nem másít semmi rend,
se Isten, se az ördögök:
mulónak látszik és örök.”

„Ne hagyd, hogy bármi is felháborítson vagy megijesszen. Minden egyszer elmúlik. Isten nem változik. Türelemmel mindent elérsz.”

„A gondolkodás, ha egy filozófust kérdeznek, valami nagyon bonyolult dolog, ezért soha ne kérdezzék erről a filozófust, mert ez az egyetlen ember, aki nem tudja, mi a gondolkodás.”

„Amíg fiatal vagyok, az orvoshoz megyek; amikor már öreg, a filozófushoz.”