„Az ember akármit megcsinál, csak ne legyen kötelező.”

„Először is ne hagyjátok, hogy bárki is uralkodjon a testeteken, lelketeken. Különösen arra ügyeljetek, hogy a gondolataitokra ne rakhassanak béklyót. Az ember lehet szabad, ugyanakkor mégis jobban megbéklyózzák, mint a rabszolgát. Fületek lehet az embereké, de a szívetek soha. Mutassatok tiszteletet a hatalom iránt, de ne kövessétek vakon. Ítéljetek logikusan és ésszerűen, de ne tegyetek megjegyzést. Ne tekintsetek senkit magatok fölött állónak, akármi légyen is a rangja vagy címe. Viselkedjetek tiszteletteljesen mindenkivel, különben bosszút állnak rajtatok. Bánjatok óvatosan a pénzetekkel. *Ragaszkodjatok a hitetekhez, akkor mások is meghallgatnak. (…) Ami a szerelmet illeti… az egyetlen tanácsom, hogy legyetek becsületesek. Ez a leghathatósabb eszközötök a szívek megnyitására és a bocsánat elnyerésére.”

Christopher Paolini (1983)

„…nem ismerek olyan természeti törvényt, amely szerint egy angol miniszterelnöknek egy diktátorral folytatott tárgyaláson kötelezően el kell fogadnia minden tébolyodott diktátumot, hogy aztán egy másik angol miniszterelnöknek a hadászati győzelem érdekében fel kelljen áldoznia Coventry vagy Drezda lakóit. Inkább fordítva áll. A fasiszta diktátumot elfogadó angol miniszterelnök adott esetben egy jóhiszemű kretén volt. Akit a jóhiszemű angol választópolgárok kétségtelenül megválasztottak. S ezért egy másik választott angol miniszterelnöknek, aki adott esetben elég zseniális ember volt, már kényszerhelyzetben, drámai körülmények között, „vért, fáradozást, könnyeket és verítéket” nem kímélve kellett cselekednie. Így azonban a világháborús történetet mégsem számolhatjuk el az angol demokrácia dicsőségeként, hiszen a történet éppen a demokrácia sérülékenységét és a törékenységét mutatja be.”

Nádas Péter (1942) magyar író, drámaíró, esszéista, fotóriporter, újságíró, a DIA alapító tagja

„Egy tanult ember tudatlan emberek között olyan, mint egy élő ember a halottak között.”

Dzsafar al-Szádik (702–765) muszlim jogtudós és vallási személy

„Az ember barátai az emberi fajnak az a része, amellyel emberi lehet.”

George Santayana (1863–1952)

„Ennek az emberi világnak az üdvössége nem rejlik sehol máshol, mint az emberi szívben, a tükröződő emberi erőben, az emberi szelídségben és az emberi felelősségben.”

Václav Havel (1936–2011) cseh drámaíró, politikus, előbb csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök

„Nagyobb a különbség ember és ember, semmint némely ember és némely állat között.”

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) francia esszéíró, filozófus

„Embernek lenni annyi, mint emberré válni.”

Karl Jaspers (1883–1969)

„Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi.”

Publius Terentius Afer (-185–-159 i.e.) ókori római vígjátékíró

„Hé emberek!…Embereket hívtam, nem mocskokat.”

Szinópéi Diogenész (-404–-322 i.e.) ókori görög cinikus filozófus