„Ahogy az arcát megláttam, megdöbbentem - annyira elgyötört, majdhogynem fájdalmas volt, és olyan hihetetlenül vad és gyönyörű, hogy megint fellobbant bennem a vágy, hogy megérintsem. A búcsúszavak a torkomon akadtak.”

„Ó, nem úgy értem, hogy jóképű vagy, nem úgy, ahogy az emberek gondolják a jóképűt. Az arcod kedvesnek tűnik. De a szemeid gyönyörűek. Vadak, őrültek, mint valami állat, amelyik a lángoló erdőből néz ki.”

„Bármennyire is egyszerű egy nő, ha az igazságot és az őszinteséget az arcára írják, akkor gyönyörű lesz.”

„A legrosszabb kocsmákba mentem, remélve, hogy megölnek, de csak annyi történt, hogy megint berúgtam.”

„Úgy érzem, a mosoly teszi, amit egy arc szépségének neveznek; ha a mosoly hozzáad valamit az arc bájához, akkor az arc gyönyörű, ha nem változik meg közben, akkor mindennapi, ha elrontja, csúnya.”

„Egy szerető arcot látni annyi, mint érezni egy békés szívet.”

„Vágyaink annyit kereszteződnek, és az élet oly zűrzavaros, hogy a boldogság ritkán száll arra a vágyra, amely hívta.”

„Nem kél olyan vágy benned, melyhez ne kelne erő is benned valóra váltani. Meglehet, hogy azért meg kell dolgoznod érte.”

„A várakozás fájdalmas. A felejtés fájdalmas. De nem tudni, mit tegyünk, ez a legrosszabb szenvedés.”

„S az ifjúságomra gondolok és az első szerelemre –- amikor még élt bennem a vágy, ma már csak első vágyam után vágyakozom. Mi az ifjúság? Egy álom. Mi a szerelem? Ennek az álomnak a tartalma.”