„Be tudom önöknek bizonyítni, hogy képes vagyok elfogadni 50 ezer dollárt ebben a szent pillanatban, minden ellenkezés nélkül.”

— Salvador Dalí

Forrás Wikiquote. Utolsó frissítés 2022. január 8.. Történelem

Témakörök

dollár

Salvador Dalí19

katalán-spanyol festőművész 1904–1989

Hasonló idézetek

„Az amerikaiak 50%-a havi 10 dollárnál kevesebbet költ a szerelmére. Tudják, hogy hívjuk ezt a réteget? Férfiaknak!”

Jay Leno (1950) amerikai humorista

Neki tulajdonított idézetek

„Hollywood egy olyan hely, ahol ezer dollárt fizetnek egy csókért, és ötven centet a lelkedért. Tudom, mert elég gyakran visszautasítottam az első ajánlatot, és kitartottam az ötven centért.”

Marilyn Monroe (1926–1962) amerikai színész, fotómodell, énekesnő

„Ha befektetsz egy dollárt, arra használd a másikat, hogy mindenki tudomást szerezzen róla.”

Henry Ford (1863–1947) amerikai üzletember

„Ha milliomos akar lenni, takaríts meg egy milliárd dollárt és indíts el egy új légitársaságot.”

Richard Branson (1950) milliárdos angol üzletember, filantróp

„Ne feledd, kölyök, hamarabb visszakapsz egy ellopott millió dollárt, mint egy szót, amit másnak adtál.”

Arthur Miller (1915–2005) amerikai drámaíró és esszéista

„A gyerekkori limonádéstandomon az első pohár ital ingyenes volt, csak a második pohár került 5 dollárba. Abban volt az ellenméreg.”

Emo Philips (1956)

Neki tulajdonított idézetek

„A műveletben egy 60 millió dollárba kerülő helikoptert áldoztunk fel. Akkor már nem engedhettük volna meg magunknak, hogy egy mérőszalagot is beszerezzünk?”

Barack Obama (1961) amerikai jogász, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 44. elnöke (2009-2017)

mondta Barack Obama, amikor végignézte az amerikai kommandósok által megölt Oszáma bin Láden azonosítását. (A terroristavezér holtteste mellé odafeküdt az akcióban résztvevő egyik katona, hogy összehasonlíthassák őket.) <br class="br">2011 <br class="br">Forrás: Telefonbeszélgetés vezetett bin Laden nyomára http://web.archive.org/web/20110510145215/http://www.mti.hu/cikk/2011/05/07/telefonbeszelgetes_vezetett_bin_laden_nyomara-542242

„Amikor belemerülünk egy könyvbe vagy egy filmbe, lélegzetelállító tájakat látunk, fontos emberekkel bratyizunk, elragadó férfiakkal és nőkkel esünk szerelembe, megvédjük szeretteinket, elérhetetlen célokat valósítunk meg, és legyőzzük a gonosz ellenséget. Nem rossz üzlet hét dollár ötvenért!”

Steven Pinker (1954)

„Kinek ez, kinek pedig az jut az életben, ugye. Soha nem volt igazság a Földön, most sincs, és nem is lesz soha. Ez már csak így van. Ha nem így látod, Te ott a könyv másik oldalán, akkor bizonyára azon szerencsések közé tartozol, akiknek a medence szélén jégkocka úszkál a koktéljában. Vagy – ez a másik lehetőség – talán ebben az életedben eljutottál már arra a szintre, ahol tudod: az az igazi gazdagság, amikor semmid sincs, mégis boldog vagy. Amikor el tudod engedni az anyagi dolgokat. Mikor nem kergeted a dollárt, nem arannyal álmodsz. Mikor nem centben méred az embereket. Ekkor az igazság léte-nemléte felől valószínűleg azt gondolod, hogy: nem gondolsz semmit róla. Csak boldog vagy, mert süt a nap, mert élsz, mert van valami az életedben, ami valóban boldoggá tesz. A te titkod persze, hogy mi az…”

Papp Olivér (1975) magyar író (1975–)

Mielőtt eljön az éjfél
Idézetek műveiből

„Penceyben az Ossenburger-szárnyban laktam, az új hálókban, ahol csak felsősök és gólyák laktak. Én gólya voltam, a szobatársam felsős. Azt a részt egy Ossenburger nevű tagról nevezték el, aki a Penceybe járt valamikor. Később marha sok pénzt szerzett. Olcsó temetkezési irodákat nyitott mindenfelé az országban. Öt dollárért temette a tagokat fejenként. Látnod kellett volna a kis öreget. Azt hiszem, zsákba gyömöszöli a hullákat, aztán bevágja őket a tengerbe. Egyébként egy vagon pénzt adott Penceynek, és erre az egyik szárnyat róla nevezték el. Mindig feljött az év első meccsére a böhöm nagy Cadillacjén, és mi felálltunk a tribünön, rárogyasztottuk az eget, mármint az éljenzésünkkel. Aztán másnap reggel a kápolnában beszélt, pokoli dumája volt, eltartott vagy tíz óra hosszat. Szakállas viccekkel kezdte, meg akarta mutatni, milyen rendes tag. Nagy dolog! Aztán arról beszélt, hogy ha valami baja volt az életben, sose szégyellt térdre borulni és imádkozni Istenhez. Azt mondta, hogy nekünk is mindig imádkozni kellene. Beszélgetnünk az Úrral, meg minden - akárhol vagyunk. Mondta, hogy Jézus a mi pajtásunk, meg hogy ő mindig beszélgetni szokott Jézussal, még vezetés közben is. Ez fájt! El tudom képzelni azt a gennyes állatot, amint éppen első sebességre vált, és közben Jézuskához fohászkodik több hulláért. Az egyetlen jó az egész beszédben a közepe volt. Éppen azt magyarázta, hogy ő milyen nagymenő meg milyen nagy koponya, meg minden, mikor Edgar Marsalla, aki az előttem levő sorban ült, hirtelen egy öblöset fingott. Elég disznóság ilyet csinálni templomban, meg egyáltalán, de jót röhögtünk rajta legalább. A jó öreg Marsalla! Majd szétvetette a kápolnát. Nem röhögtünk hangosan, Ossenburger úgy csinált, mintha nem hallotta volna, de az öreg Thurmer, a diri, szintén ott ült a szószéken, és a fejem rá, hogy ő hallotta. Öregem, állatian odavolt. Nem szólt egy büdös szót se, de másnap este bezáratta az osztályt, feljött, leadott egy nagy lelkifröccsöt; azt mondta, aki ilyen fegyelmezetlen a kápolnában, az meg se érdemli, hogy Penceybe járjon. Noszogattuk Marsallát, hogy még egyet eresszen meg az öreg Thurmer beszéde közben is, de nem volt formában. Hát szóval ez volt Pencey, az Ossenburger-szárny, az új hálók.”

Jerome David Salinger (1919–2010) amerikai prózaíró

Kapcsolódó témák

Dollár