„Ha van egy mű, amelyik esztétikailag érvényes, hat az emberekre, az eleve nem pesszimista, mert maga az alkotói gesztus, az, hogy valamit az ember megörökít, leír, az éppenséggel derűlátásról tanúskodik. Mindenki derűlátó, aki egyáltalán művet ír. Ha mélységeket próbál föltárni úgy, hogy az ellentéteket nem elkeni, hanem kiélezi, hogy valami végre kontúrosan világos legyen, azt szokták helytelenül pesszimizmusnak nevezni, holott ez nem pesszimizmus, ez a drámai látásmód velejárója.”

„… A szellemi értéket alkotó munkástól sohasem kell életrajzot követelni…. Az alkotó ember életrajza a legkevésbé sem fontos. Ha az embert nem lehet műveiből felismerni, akkor vagy az ember, vagy a mű értéktelen. Ezért az embernek a művein kívül ne legyen más biográfiája. Műveiben bocsátja bírálatra személyét és életét.”

„Ha a szabadság egyáltalán valamit jelent, akkor azt jelenti, hogy meg kell mondani az embereknek, amit nem akarnak hallani.”

„Az ember nem azért ír, mert mondani akar valamit. Azért ír, mert mondanivalója van.”

„Ha nem mész végig, miért indulsz el egyáltalán?”

„Az ember eleve a természet része, még akkor is, ha megkülönbözteti magát tőle azért, hogy kihasználhassa.”

„Ha egy boldog embert megkérdezel: Miért vagy boldog? - nem tud felelni rá. Ha már mond valamit, nem igazán boldog! (…) Egy igazán boldog, ha egyáltalán felelni tud az értelmetlen kérdésre, azt mondja: "Csak!"”

„Az írók nem igazán emberek. Vagy, ha valamennyire is jók, akkor ők egy csomó ember, akik nagyon is próbálnak egy ember lenni.”

„Ha az ember nem élvezi egy könyv újra olvasását, akkor egyáltalán nem volt hasznos azt elolvasni.”

„Vannak dolgok, amiket nem tudsz befolyásolni. Néha meghalnak emberek, mert valaki csinál valamit… de ha ez a valaki nem csinálta volna meg azt a valamit, sokkal több ember halhatott volna meg.”