„Ha szeretek valakit, akkor egyszerre ismerem fel benne, akivel teljesen egy vagyok, s aki teljesen más, mint én.”

„Te teljesen meg vagy buggyanva. Ezt most úgy mondom, szeretettel… Itt valami baj van.”

„Ez egy szürreális pillanat… Az öröm, hogy megoszthatom ezt a győzelmet valaki mással, akit nagyon szeretek, teljesen különbözik mindentől, amit életemben eddig megtapasztalhattam…”

„A nők csak azokat szeretik, akiket nem ismernek!”

„Ha valaki bántaná a családomat, egy barátomat vagy valakit, akit szeretek, felfalnám. Lehet, hogy 500 évre börtönbe kerülnék, de akkor felfalnám.”

„Sohasem veszíthetjük el, amiben egyszer örömünket leltük. Mindazok, akiket mélyen szeretünk, részünkké válnak.”

„Az én hibám, hogy jobban szeretem azokat a nőket, akiket szeretek, azoknál, akiket nem szeretek?”

„Azért szeretünk valakit, mert fáradunk érte, és azért fáradunk érte, mert szeretjük.”

„Mindig is szerettelek. És ha valaki szeret valakit, akkor az egész embert azért szereti, amilyen, és nem azért, mert olyan, amilyennek ő szeretné.”

„Ha teljesen átadjuk magunkat a szeretetnek, legyen az isteni vagy emberi, az azt jelenti, hogy lemondunk mindenről - beleértve a saját jólétünket és a döntéshozási képességünket. Azt jelenti, hogy a szó legmélyebb értelmében szeretünk. Valójában nem akarjuk azt a fajta megváltást, amit Isten szán nekünk: mi meg akarjuk őrizni az ellenőrzést minden lépésünk fölött, döntéseink teljes tudatában akarunk maradni, és magunk akarjuk megválasztani áhítatunk tárgyát. A szeretet nem ilyen: jön, befészkeli magát, és átveszi az irányítást. Csak az erős lelkűek bízzák rá magukat teljesen.”