Luxemburgi Zsigmond, 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja. IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet fiaként született, 1385-ben feleségül vette Mária magyar királynőt, majd nem sokkal ezután magyar királlyá koronázták.
Nevéhez fűződik az utolsó összeurópai keresztes hadjárat megszervezése 1396-ban, a nagy nyugati egyházszakadás felszámolása 1417-ben és a huszitizmus elleni harc megkezdése. Magyarországon 1395-ig első feleségével, Nagy Lajos király leányával, Máriával együtt ült a királyi trónon. Magyar királyként elsősorban Dalmácia elvesztésével, fényes visegrádi, budai és székesfehérvári építkezéseivel, illetve az Oszmán Birodalommal szembeni defenzívába vonulással, a végvárrendszer kiépítésével, valamint törvényeinek előremutató jellegével írta be magát a történelembe. Az oszmánok elleni döntő vereséget követően, megalapította a Sárkány Lovagrendet a törökök elleni harcra, és megszerezte Horvátország, Németország és Csehország trónját. Fiúörökös hiányában királyságaiban utódjául lánya férjét, a tehetséges Habsburg Albertet jelölte meg. Több mint ötven évig viselte a magyar koronát, ezzel a magyar történelem második leghosszabb ideig regnáló uralkodója. Nagyon művelt uralkodó volt, hét nyelven beszélt, nagyon társaságkedvelő volt, és rajongott a lovagi tornákért. A pápai egyházszakadást lezáró, de a huszita háborúkhoz is vezető konstanzi zsinat egyik vezéralakja volt.
Wikipedia
“I am king of the Romans and above grammar.”
Original Latin: Ego sum rex Romanus et super grammaticam Carlyle, Thomas (1858). History of Friedrich II of Prussia, Called Frederick the Great (Volume II) http://www.gutenberg.org/dirs/etext00/02frd10.txt. Gutenberg.org.
Original Latin: Mala ultro adsunt
