Rudolf Péter: Aktuális idézetek (oldal 2)

„K***a jó… nincs is jobb, mint a kellék wiskey…”

„Pálma: Milyen szépen beszél… Fifti: Szépen, szépen… de mit?”

„Dani: Ott olyan fehér, ott meg lila… (a körme) Fifti: Újpesti a körme neki…”

„Azt a paraszimpatikus mindenit…”

„Anikó: Hazajön. Fifti: Mivel jön? Anikó: Repülővel. Fifti: Óvatosan…”

„Félix: Én nem akarok beleszólni… Fifti: Akko’ meg?”

„Vállalkozói alapfogalmak… kisvállalkozói alapfogalmak… nagyvállalkozói kis-fogalmak…”

„Szívjad már föl magad, az Isten áldjon meg.”

„Megmondom, hogy ismerkednék… Férfi vagyok igazi!”

„Vízilabdások előtt álltam a Palatinuson. Ettek fölöttem valami lángost. Ették a lángos, én álltam a sorba. És akkor: Né má, kis csávó a Cha cha chából.”

„Az én gyűrűm, az nem jött le a kezemről, ezért… nincs rajta…”

„Én is érezem, hogy valaminek történnie kell. […] Karinthyval élve: vagy összerakom azt a repülőgépet, amit megígértem fiatalembernek, azaz önmagamnak; vagy-az is egy döntés-, hogy az ember rájön, hogy nem tud repülőgépet készíteni. Ez egy nagyon fontos pillanat.”

„Ez egy ilyen visszatérés lenne, valami különös matriarchális társadalomba igaz? Majd te megmondod a körülötted élő gyarló hímeknek, hogy mi az ő dolguk, igaz? De a te körülötted élő gyarló hímek egyike cseszik fölvenni azt a szemetet…”

„Elnézek aaa…kinézek aaa…megnézem aaa…”

„Pálma: Én szabadelvű vagyok, de… Fifti: Mi vagy te? Szabadelvű… Hát azt nőben azért másképp mondjuk…”

„Nyilván sokan viccelődtek ezzel, én nem fogok.”

„Te teljesen meg vagy buggyanva. Ezt most úgy mondom, szeretettel… Itt valami baj van.”

„Hallottam már semmit, annak nem ilyen hangja van.”

„Azt gondolom, hogy az a dolga egy előadásnak, hogy azt sugározza - bármilyen szörnyűségeken mennek keresztül a hősök és főhősök - azt kell sugároznia, hogy élni érdemes.”