Joseph Raymond McCarthy idézet

Joseph Raymond McCarthy republikánus amerikai politikus. 1947–1957 között Wisconsin állam republikánus szenátora. Amerikai részről a hidegháború egyik legtöbb feszültséggel járó ideológiai csatája, az 1950-es évek elejének mccarthyzmusa fűződik a nevéhez. 1950-től vezetésével indult meg a kommunisták elleni boszorkányüldözés, amelynek a szövetségi kormány soraiban feltételezett kommunista és szovjet ügynökök „leleplezése” volt a célja.

1935-ben szerzett jogi végzettséget a milwaukeei Marquette Universityn, s 1939-től kerületi bíró lett Wisconsinban. A második világháborúban, harminchárom évesen bevonult a tengerészgyalogsághoz és harcolt a Japán elleni háborúban, majd 1946-ban indult a szenátusi választásokon, és 1947-től haláláig Wisconsin szenátora lett. A politika élvonalában 1950-ben bukkant fel hírhedt szenátusi beszédével, amelyben azt állította, hogy a birtokában van egy lista az amerikai külügyminisztériumban dolgozó kommunista párttagok és kémek nevével. Szenzációs bejelentését ugyan soha nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítania, az elkövetkező években, Harry S. Truman, majd Dwight D. Eisenhower elnöksége alatt McCarthy mégis lehetőséget kapott arra, hogy tárgyalásokat folytasson le egyes, kommunistának feltételezett külügyminisztériumi, fehér házi alkalmazottak, illetve katonatisztek ellen. Sokakat pusztán származásúk okán idéztek be és zaklattak, így hírességeket, mint Danny Kaye-t, mivel a családja ukrajnai eredetű, mely ekkor már a Szovjetunió tagállamának számított, vagy pedig Charles Korvint, aki ugyan még a monarchiakori Magyarországon született, de 1951-es beidézésekor már kommunista berendezkedés érvényesült a hazájában. Emellett az ún. McCarthy-meghallgatásokat, az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság üléseit gyakran az adminisztráción kívüli, ellenzéki politikusok ellehetetlenítésére is felhasználták. A legnagyobb botrányt azonban mégis Julius és Ethel Rosenberg kivégzése okozta, akiket atomkémeknek kiáltottak ki, miszerint a szovjeteknek adtak el titkokat az amerikai atomprogramot illetően. A házaspár bűnösségét illetően rendkívül sok a kérdőjel, sokak szerint csak a McCarthy által előidézett hisztéria áldozatai.

McCarthyról köztudott volt, hogy alkoholista. Meggondolatlan és botrányos kijelentéseit is gyakorta ittas állapotban tette.

Tevékenységét a közvélemény egyre nagyobb része ítélte el, s 1954 második felében a szenátus 67:22 szavazataránnyal megfeddte McCarthyt. A szenátor három évvel később, negyvennyolc éves korában halt meg, a hivatalos közlemények szerint hepatitisben, valójában erős alkoholizmusa vezetett halálához. Wikipedia  

✵ 14. november 1908 – 2. május 1957
Joseph Raymond McCarthy fénykép
Joseph Raymond McCarthy: 4   idézetek 0   Kedvelés

Joseph Raymond McCarthy: Idézetek angolul

“Any man who has been given the honor of being promoted to general and who says, "I will protect another general who protects Communists," is not fit to wear that uniform, general.”

Remark to Gen. Ralph Zwicker during the Army investigations (18 February 1954), as quoted in A Conspiracy So Immense (2005) by David M. Oshinsky

“I have here in my hand a list of 205 that were made known to the Secretary of State as being members of the Communist Party and who nevertheless are still working and shaping policy in the State Department.”

Attributed to a speech in Wheeling, West Virginia (9 February 1950), as printed in the Wheeling Intelligencer. At dispute is whether McCarthy claimed 205 names, as many historical accounts say, or 57 names, as McCarthy said on the Senate floor; see Congressional Record (20 February 1950) http://www.wvculture.org/hiStory/government. McCarthy admitted using the number 205 in speeches, but in reference to a statistic for which he had no names. Eyewitnesses to the speech remember him referring to both figures at different points. McCarthy provided a copy of his list to Sen. Millard Tydings on request; it had 81 names, some of which had handwritten annotations. He refused to disclose all of the names publicly unless given access to relevant government files, citing libel concerns. See also Blacklisted from History (2007) by M. Stanton Evans.
Disputed