Jakob Hutter tiroli anabaptista vezető, a hutteriták alapítója.
1500 körül St. Lorenzo mellett született, Dél-Tirolban. A kalapkészítést tanulta ki és vándorkereskedő lett. Később Spittalban, Karintiában telepedett le. Valószínűleg Klagenfurtban találkozott először az anabaptistákkal és a hitükre tért. Elkezdett prédikálni a Puster-völgyi régióban, több kis gyülekezetet alkotva.
1527-ben I. Ferdinánd Habsburg főherceg kijelentette, hogy az eretnek szekták "nem tolerálhatóak".
Amikor a tiroli osztrák hatóságok 1529 elején megtudták az anabaptisták tevékenységeit, elkezdték üldözni őket.
Hutter 1533-ban Morvaországba menekült, amikor a tiroli anabaptisták üldöztetése a tetőfokára hágott. Sok sváb és sziléziai anabaptista is Morvaországba menekült. Hutter összegyűjtötte az anabaptista gyülekezeteket és a mozgalom Morvaországban virágzásnak indult. A vezetése alatt számos gyülekezet elfogadta a vagyonmegosztást, az erőszakmentesség és a felnőttkeresztség mellett.
1535-ben minden anabaptistát kiutasítottak Morvaországból, akik szétszóródtak a környező országokban. Hutter visszatért Tirolba, ahol november végén feleségével együtt letartóztatták és Bronzolo erődjébe szállították őket. Decemberben visszavitték a tiroli fővárosba Innsbruckba, és kegyetlen kínzások mellett kényszerítették, hogy fedje fel más anabaptisták nevét.
1536. február végén Innsbruckban máglyahalálra ítélték; a krónikás megjegyzi, hogy összesen a szekta 360 tagját végezték ki.
Wikipedia
Letter to Governer Kuna von Kunstadt, as reported in William Roscoe Estep, The Anabaptist Story (1996), p. 133