I. Vilmos angol király idézet

I. Vilmos vagy Hódító Vilmos, Fattyú Vilmos, Normandiai Vilmos Anglia első normann királya 1066-tól 1087-ben bekövetkezett haláláig.

Vilmos a feleség nélküli I. Róbert normandiai herceg Herleva nevű szeretőjétől született törvénytelen – és egyetlen – fia volt. Hét- vagy nyolcéves korában apja a jeruzsálemi zarándokútja során meghalt, Vilmos pedig Normandia hercege lett, de kiskorúsága és törvénytelen mivolta miatt uralma gyenge volt, a hercegség pedig az anarchia állapotába került. Vilmos egészen nagykorúságáig a főurak közötti hatalmi játszma tárgya volt, de 1047-ben a francia király segítségével sikerült elfojtania az ellene szerveződő lázadást. A hatalom megszilárdítása így is egészen kb. 1060-ig tartott. Ebben a küzdelmében nagy segítséget jelentett számára házassága; az erős flandriai gróf lányát, Matildát vette feleségül. Miután megszilárdította helyzetét, sikerült megszereznie a szomszédos Maine grófságát is.

Vilmos nagyapja ugyanaz a II. Richárd herceg volt, mint Hitvalló Eduárd angol király anyai nagybátyja, így amikor az gyermektelenül meghalt, ő is jelentkezett Anglia koronájáért. Eduárd halála után a leghatalmasabb angolszász earlt, Harold Godwinsont koronázták meg, de Vilmoson kívül III. Harald norvég király is magát tartotta az ország jogos uralkodójának. 1066 szeptemberére Vilmos összegyűjtötte seregeit, és hatalmas flottát építtetett, amivel áthajózott a szigetországba. Harold győzelmet aratott a norvég betolakodók ellen, de a normannok ellen vívott hastingsi csatában elesett, így Vilmos maradt az egyetlen jelölt. 1066 karácsonyán Londonban Anglia királyává koronázták. Idejét megosztotta királysága és Normandia között, eközben számos felkelést vert le, amelyek után az angolszász nemesség nagy részét normannra cserélte le.

Uralkodása utolsó éveit normandiai nehézségek, idősebbik fiával, Róberttel vívott viszálya és a dán invázió veszélye fémjelezte. 1086-ban összeíratta Anglia valamennyi földbirtokát, és összeállíttatta a Domesday Bookot. Vilmos 1087 szeptemberében egy hadjárat során halt meg. Caenben temették el. Vilmos soha nem próbálta egyetlen birodalommá ötvözni két országát, amelyeket elosztott fiai között: az idősebbik Róbert örökölte Normandiát, Vilmos Rufus pedig Angliát. Wikipedia  

✵ 1028 – 9. szeptember 1087
I. Vilmos angol király fénykép
I. Vilmos angol király: 2   idézetek 0   Kedvelés

I. Vilmos angol király: Idézetek angolul

“I attacked the English of the Northern Shires like a lion. I ordered their houses and corn, with all their belongings, to be burnt without exception and large herds of cattle and beasts of burden to be destroyed wherever they were found. It was there I took revenge on masses of people by subjecting them to a cruel famine; and by doing so — alas!”

I became the murderer of many thousands of that fine race.
Part of a speech on his deathbed in 1087, referring to the Harrying of the North, written down by a monk named Ordericus Vitalis in 1123; as quoted in Empires and Citizens : The Roman Empire, Medieval Britain, African Empires (2003) by Ben Walsh, p. 60

“See — I have taken England with both my hands.”

Remark after he stepped off his ship on the coast of England and fell into the sand (28 September, 1066), as quoted in LIFE magazine, Vol. 40, No. 13 (26 March 1956), p. 85