Chelsea Elizabeth Manning az Amerikai Egyesült Államok katonája, akit 2013 júliusában bűnösnek találtak egyebek mellett a kémtörvény megsértésének vádjában, miután minden idők legnagyobb mennyiségű titkosított dokumentumát szivárogtatta ki a nyilvánosságnak. Manninget 2013 augusztusában 35 év börtönbüntetésre ítélték és leszerelték; feltételesen legkorábban 2021-ben szabadulhat.Manning transznemű: elítélése után közölte, hogy gyermekkora óta nőnek érzi magát, szeretné a Chelsea keresztnevet viselni, és hormoncserés terápiát kíván magán elvégeztetni. Névváltoztatása később hivatalosan is megtörtént. Korábban Bradley néven vált ismertté, a seregben diagnosztizálták nemi identitászavarát.2009-ben egy katonai alakulatban Irakba helyezték, ahol hírszerzési elemzőként hozzáfért titkosított adatbázisokhoz. 2010 elején információkat továbbított a WikiLeaksnek, és ezt bevallotta egy internetes ismerősének, Adrian Lamónak. Lamo értesítette a kémelhárítást, és Manninget hamarosan letartóztatták. A kiszivárgott anyag között szerepel videófelvétel a 2007. július 12-i bagdadi és a 2009-es granai légicsapásról , negyedmillió USA diplomáciai sürgöny, valamint félmillió katonai jelentés, mely utóbbiakat azóta iraki, ill. afgán háborús naplóként emlegetnek. Ezek nagy részét a WikiLeaks és médiapartnerei még 2010-ben közzétették.
Manninget 22 pontban vádolták, köztük az ellenség segítésével, amely a legsúlyosabb vád volt, és halálbüntetést is kilátásba helyezett. 2010 júliusától 2011 áprilisáig a quanticói Marine Corps Brigben magánzárkában és egyéb korlátozások mellett tartották fogva, ami bel- és külföldi visszhangot keltett, majd átszállították a kansasi Fort Leavenworthbe, ahol már érintkezhetett más elítéltekkel. 2013 februárjában bűnösnek vallotta magát 10 vádpontban. A többiről június-júliusban tárgyaltak, melynek eredményeképpen 21 pontban találták bűnösnek, de felmentették az ellenség segítésének vádja alól. Büntetését a Fort Leavenworth-i katonai fegyházban tölti le.Manning kiszivárogtatását, letartóztatását és elítélését sokan sokféleképpen fogadták. Denver Nicks, Manning egyik első életrajzírója arról számol be, hogy sokak szerint a kiszivárogtatott anyagok, különösen a diplomáciai sürgönyök elősegítették a 2010-es arab tavasz kirobbanását. Azt is írja, hogy Manninget egyszerre tekintik egy 21. századi Tienanmen téri tankembernek, illetve egy elkeseredett árulónak. A Reporters Without Borders kifogásolja a büntetés hosszát, mondván, ez is mutatja, milyen sérülékenyek a kiszivárogtatók. Az Amnesty International szerint „a kiszivárogtatott anyagok közül több is lehetséges emberi jogsértésekre és a nemzetközi humanitárius jog megsértésére mutatott rá”.
Wikipedia
✵
17. december 1987