„Túl messzire mentem, és nem tudom, hogyan juthatnék vissza.”

„Ennek a könyvnek túl messze esik a hátlapja a címlapjától.”

„Túl sok aggodalom nem old meg semmit.
Amikor már semmit sem tehetünk, természetszerűleg aggódunk.
Utazzunk el inkább jó messzire!”

„Csak azok tudják meg, hogy milyen messzire képesek el menni, akik kockáztatnak és messzire mennek.”

„Azért mentem az erdőbe, mert szándékosan akartam élni ...”

„A jött-menteket leghevesebben az akarnokok támadják.”

„Az idő visszafordíthatatlan koordinátája mentén virtuális lehetőségeinkből mindig csak egy tud megvalósulni. A fogható valóság felszínén élünk, elszakadva. Az érzékelésen túli, időn kívüli, nagyobb valóság terében azonban folytonosan összefüggünk egymással valahol.”

„Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.”

„Ha csak az ismert dolgok érdekelnének, lakatosnak mentem volna.”

„Ha túl sok a tartalmas információ, akkor egzisztenciális borzongást kapok. Folyton elakadok olyan kereszteződésekben, ahol életre szóló döntéseket kell hozni, és vagy túl sokat tudok, vagy nem eleget. A vizsgált élet nem piknik.”