„Nem tudom, mi végre születtem, ha a végén meghalok? Ez lenne az élet rendje? Azonban muszáj elfogadni, ahogyan azokat az eseményeket, amik visszafelé nem történnek meg.
Ugyanígy a gondolatok rendje. Logikusan az tény pontos leírásának ellentettje is helyes. A valóságban olykor igen, olykor nem! A szabály, hogy nincs szabály. Hiszen, ha azt a tényt közlöm, hogy minden ember élőlény; az ellentettje nem igaz, miszerint; minden élőlény ember.
Minél jobban igyekszem ezt megfejteni…,- mit is-?! annál kevésbé emlékszem; mit is szerettem volna közölni?”

„Nem tudom elfogadni, hogy minél többet gondolkozik az ember, annál boldogtalanabb. Ez csak azokra vonatkoztatva igaz, akik tévesen gondolkoznak.”

„Egyszerű szabályokból, ha vég nélkül ismételjük őket, kifogyhatatlan csodák virágoznak ki.”

„Már azt is megtanulta, hogy ha figyelmen kívül hagyja a szabályokat, akkor az emberek általában csendben átírják őket úgy, hogy azok ne vonatkozzanak rá.”

„Néha semmi sincs rendjén, úgy hiszem. Cudar világ. Néha egyszerűen csak azt teszi az ember, amit tehet, és igyekszik kibírni.”

„Az élet oly rövid, hogy az ember ne fossza meg magát az örömtől, még ha az öröm veszélyt rejteget is.”

„Az erkölcs szabályai a művészetnek is szabályai.”

„A hibák végül is az igazság alapjai, és ha az ember nem tudja, mit jelent valami, legalább azt tudja, mit nem jelent.”

„A világot, melynek rendjében élünk, nem lehet megérteni, csak akkor, ha magunk maradunk vele.”

„Minél idősebb leszek, annál több bölcsességet találok abban az ősi szabályban, hogy az első dolgok az elsők. Egy folyamat, amely gyakran a legbonyolultabb emberi problémát is kezelhetővé teszi.”