„Minél több homok került ki életünk homokórájából, annál tisztábban kell átlátnunk rajta.”

„Minek komolyan venni az életet, ha az élet egy képzelt kaland, amiből sosem kerülünk ki élve.”

Bob Marley (1945–1981) jamaicai énekes, gitáros, dalszerző, emberi jogi aktivista

„Homokba írtam kedvesem nevét”

Szabó Lőrinc (1900–1957) magyar költő, műfordító

„Ne légy te az, aki áthajt az életen; hagyd, hogy az élet múljon el rajtad.”

Thalía (1971) mexikói énekes-dalszövegíró, színésznő

„Elég volt abból, hogy a gyereket játsszuk, akinek azt mondták, hogy egy káposzta alatt találták és a végén már emlékszik is az életre a kertben és az életre ott, mielőtt a családba került.”

Samuel Beckett (1906–1989) ír költő, próza- és drámaíró

„Akkor porladt szélfútta homokká minden, amit valaha szilárdnak hitt.”

Stephen King könyv Rémület a sivatagban

„Minden szerelem, amelynek nem barátság az alapja,
olyan, mint egy homokra épült kastély.”

Ella Wheeler Wilcox (1850–1919) amerikai írónő, költő, 1850-1919

„Nincs a sikernek olyan receptje, amely mindenki számára megfelelő lenne. Hiszen nem vagyunk egyformák. De mert az ember értelmes lény, minél jobban érti élete szerkezetét, annál közelebb kerül a boldogsághoz. Végső célja az, hogy önismerete fokához mérten, kifejezze önmagát.”

Selye János (1907–1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus

„Vannak ilyen ritka pillanatok az életben - amikor a színek hirtelen színesebbek lesznek, minden felderül, tisztábban hallod a hangokat, jobban ízlik az étel, és mindig, minden egyes pillanatban ő jár a fejedben, közben pedig tudod, hogy a másik pontosan ugyanezt érzi irántad.”

Harlan Coben (1962)

„Az emberi nemet Linné Homo sapiens (bölcs ember) néven illesztette be rendszerébe, Charles Richet véleménye szerint jobban megfelelt volna a Homo stultus (ostoba ember) elnevezés. Lehetne talán egy alcsoportot is alakítani homo stultus et ludens (ostoba és játékos ember).”

Ráth-Végh István (1870–1959) magyar jogász, művelődéstörténeti szakíró, művelődéstörténész