„Lehetetlen objektíven átélni a saját halálunkat, és közben még mindig hordozni magunkban a dallamot.”

„Együtt nevettek, azután ismét közéjük telepedett beszélgetéseik gyakori vendége, a csönd, részben a fáradtság és a meghittség, részben épp a különbségek miatt, amelyeket a sors ékel azok közé, akiknek élete csak változat ugyanarra a dallamra.”

„Örömmel, bánattal teljesen gondolatokba merülve aggódni, kínok közt lebegni, majd égig ujjongani, majd halálra szomorkodni: csak az a lélek boldog, amely szeret.”

„Az osztálytársaim megdugtak bármit, ami mozgott, de én sose tartottam fontosnak, hogy efféle korlátok közé szorítsam magam.”

„Mondja már bunkókám. Csak így egymást közt. Ha szabad kérdeznem, miből telik magának akkora üres telekre, itt?”

„Egy ember halála igazságos halál, kétmillió ember halála pedig statisztika.”

„Annyira félek a haláltól, mint a halál tőlem.”

„A szépségnek semmi köze a szexhez. A szépségnek a szépséghez van köze, a szexnek a szexhez.”

„Hosszú távon mi alakítjuk magunkat és az életünket is. A folyamat csak a halállal ér véget, és a döntéseink teljes mértékben a saját felelősségünk.”

„A halál nem a legnagyobb veszteség az életben. A legnagyobb veszteség az, ha meghal bennünk valami, de mi tovább élünk. Soha ne add meg magad!”