„Életünk minden pillanatában mindannyiunk egy lábbal mesében és másikkal pedig melységben van.”

„Keskeny és csúszós volt az ösvény. Az egyik lábam kicsúszott alólam, és letaszította a másikat az útról. De talpra álltam és azt mondtam magamnak: "csak megcsúsztam - nem estem el…" Mindannyiunkban ott él a felelősségérzet, hogy folytatnunk kell, mindannyiunknak kötelessége, hogy küzdjünk.”

„Mese-zajlás volt. Meghalt a Mese.”

„Mindannyiunknak két élete van. A második akkor kezdődik, amikor rájössz, hogy csak egy van.”

„Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságra leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törődnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törődni másokkal?”

„Az életnek nincs értelme. Mindannyiunknak van értelme, és mi adjuk azt az életnek. Kár a kérdést feltenni, amikor te vagy a válasz.”

„Légy magabiztos egész életedben, tedd a lábaid a megfelelő helyre, majd állj szilárdan.”

„Akkor nincs mit mondanom. Meg kell hajolni az érv súlya alatt, nincs mese.”

„A szerelem öröme csak egy pillanatig tart, a szerelem fájdalma egy életen át.”

„Kicserélt névvel ugyan, de rólad szól a mese.”