„Anikó:…vittem utánad a háztartást! Fifti: Utánam a háztartást? Mi? Behoztad a suliba a hűtőt, vagy mi?”

„Unalom: vágyakozás utáni vágy.”

„A szerelem önmagunk az fele utáni vágyakozás, amelyet elveszítettünk.”

„Fifti: Te feküdtél. Tehát azzal, hogy én is eldőltem, melléd feküdtem. Anikó: Te mégsem szültél egy lányt! Fifti: Hát ne haragudj… oda figyelek legközelebb…”

„Ha igaz, hogy a vágy mindent megszépít, amit elérni törekszik, akkor az ismeretlen utáni vágy megszépíti az egész világmindenséget”

„Leléptél mind a 64 mezőről?
A 65. mező támad!
Nem lépsz le a járdaszegélyről?
Felhajtanak utánad.”

„Három szenvedély, egyszerű, de elsöprő erejű, irányította az életemet: a szeretet utáni vágy, az ismeret keresése és az emberiség szenvedése iránti elviselhetetlen szánalom.”

„Képtelen vagyok hinni a lélek halhatatlanságában... Ez a sok beszéd a sír utáni személyes létezésről mind tévedésre épül: az élethez való ragaszkodásunkból, a végtől való rettegésünkből fakad.”

„Ide figyeljetek – mondotta – én, az ember, aki szomorú voltam, és most már nem vagyok szomorú, ígéretet teszek nektek (tavi állatoknak) a magam és minden utánam következő igaz ember nevében, hogy nem bántalak és nem zavarlak benneteket semmiféle játékaitokban. Ha ti ezzel szemben megígéritek, hogy valahányszor szomorú leszek, vagy bármelyik utánam következő ember szomorú lesz, megvigasztaljátok, mint ahogyan most tettétek velem. Szólottam és az én szavam szerződés.”

„Fifti: Okosan válaszoljál! Niki: Őszintén? Fifti: Okosan!”