„… a dicsőség és az érdem szempontjából gyakran többet ér a természetes tehetség tudomány nélkül, mint a tudomány természetes tehetség nélkül…”

„A tudomány kérdéseiben ezrek fennhatósága nem ér fel egy egyed érvelésével.”

Galileo Galilei (1564–1642) olasz fizikus, csillagász, matematikus, természettudós

„Két dolgot soha nem értünk meg egészen: a mindenséget s önmagunkat. Minden tudománynak elérhető tárgya csak e kettő között fekszik, s éppen ez az ok, melyért a tudományban teljes megnyugvást nem találhatunk. Mert miután minden komoly gondolkozás azon kérdéshez vezet, mily összefüggésben áll azon tárgy, melyről elmélkedénk, az egésszel s minmagunkkal, természetes, hogy minden tudományunk kétellyel vagy hittel végződik.”

Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az MTA tagja és elnöke, országgyűlési képviselő

„A bölcsesség önmagában más tudományok tudománya.”

Platón (-427–-347 i.e.) ókori görög filozófus, iskolaalapító

„A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.”

Albert Einstein (1879–1955) német-amerikai elméleti fizikus

„… a törvényt csak azoknak van joga megmagyarázni, értelmezni és alkalmazni, akiknek minden érdekük és egyetlen tehetségük abban áll, hogy a törvényeket kicsavarják, összezavarják és megkerüljék.”

Jonathan Swift (1667–1745)

„Tudomány”

Johannes Kepler (1571–1630) német matematikus, csillagász és optikus

„A házasság tudomány”

Honoré de Balzac (1799–1850) francia regényíró

„A tudomány haladása fölöslegessé teszi azokat a munkákat, melyek legjobban mozdították elő a tudomány haladását.”

Anatole France (1844–1924)

„A tudomány vagy fizika, vagy bélyeggyűjtés.”

Ernest Rutherford (1871–1937) angol fizikus