„Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk, hogy hordozzuk fennen és őrizzük meg tisztán ezt a kitüntető címet – pártag. Esküszünk neked Lenin elvtárs, hogy becsülettel fogjuk teljesíteni ezt a végakaratodat.”

„Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy!”

„Emlékszünk az 1953. július 26-át megelőző hónapokra, amikor az elvtársakból álló kis csoport tagjainak többsége mindenhová magával vitte Marx és Lenin könyveit. És emlékszünk, hogy Lenin néhány könyve – mert Lenin könyvei voltak – a Moncada utáni házkutatás során a rendőrség kezébe került. Emlékszünk, hogy a Moncada-perben az ügyész vádjai között a legsúlyosabb az volt – hogy úgy mondjam -, beugrató kérdései között az szerepelt, igaz-e, hogy voltak könyveink Lenintől, és hogy Leninnek azok a könyvei a mieink voltak-e. Emlékszünk, hogy nem tudtuk leplezni a felháborodásunkat ekkora ostobaság láttán, hogy Lenin könyvével hozakodnak elő. Felháborodva álltunk fel és azt mondtuk: „Igen, mi olvassuk Lenint, és aki nem olvassa Lenint, az nem tud semmit.””

„Drága elvtársnők, drága elvtársak! Drága minden.”

„Az elvtársak kedveskednek az egyháznak. …hátha odaadja a perselyt.”

„…magával a szabadsággal, elvtársak, jóllakni vajmi bajos.”

„Ha a felháborodástól remegsz minden igazságtalanság miatt, akkor az elvtársam vagy.”

„Ha megremegsz a felháborodástól, valahányszor igazságtalanság történik a világban, az elvtársam vagy.”

„A legtöbb népi demokráciában Sztálin elvtársról már elneveztek várost és üzemet. Nálunk még ilyen nincs. Úgy kellene megcsinálni a dolgot, hogy az építkezésen a dolgozók ezreinek mozgalmává váljék Sztálin elvtárs nevének felvétele.”

„Elvtársak! A kapitalizmus nem más, mint ember ember általi kizsákmányolása, a szakszervezeti mozgalom ennek éppen ellenkezője.”