„Az újságírókban az a legjobb, hogy állandóan ugyan azt kérdezik, úgyhogy te is válaszolhatod ugyanazt. Nem kell gondolkodni sem, csak állsz, mint egy törött hanglemez, amelyikbe beleakadt a tű.”

„Ne azt kérdezd, hogy mit tett érted az ország, hanem azt, hogy te mit tettél az országért.”

„Ha úgy állsz hozzá egy tárgyaláshoz, hogy azt hiszed, a másik úgy gondolkodik, mint te, akkor tévedsz. Ez nem empátia, hanem projekció.”

„Kellett nekem, hogy rád akadjak,
Kellett, hogy megkedveljelek,
Hogy együgyűn mindent bevalljak,
S hogy büszkén ne hallgass te meg.

Kellett nekem beléd szeretnem,
Kellett, hogy meggyötörj,
Hogy bálványozzalak szívemben,
S hogy te viszonzásul megölj.”

„Karácsony este van. Manók
és mókusok csöngettyűznek
ezüst dióval.
Te itt állsz álmaim között
díszítve aranyozott útravalóval.”

„Feledni gyakran szeretnélek én,
s mintha bosszút állna feledni-vágyam,
dalomba törsz, s álmomban állsz elém,
s mintha máris megszólalnál te lágyan.

Kit tréfából sem árultam el én,
itt voltál mindig, ha letörten álltam,
erőd lehelted rám a bágyadásban,
s elhagytalak, ha erő szállt belém.”

„Volt idő, amikor én is olyan voltam, mint te most. De amilyen én most vagyok, olyan te sose leszel.”

„Mondjál már nekem olyan politikust, aki tud helyesen írni! Újságírók nem tudnak helyesen írni! Csak semmi baj drágám! Lesz ez még jobb is.”

„Senki sem építheti meg számodra azt a hidat, amelyen pontosan át kell lépned az életed folyamán, senki, csak te magad.”

„Ha bármikor azt látod, hogy valaki sikeresebb nálad, különösen, ha mindketten ugyanazzal foglalkoztok, akkor biztos lehetsz benne, hogy olyasmit csinál, amit te nem.”