„Nem lehet „élethazugság” nélkül élni – hirdette Ibsen. De közben csendesen, szinte szótlanul beismerte, hogy „élethazugság”-gal sem lehet. (…) Mert senki sem felnőtt addig, amíg hazugsággal igyekszik enyhíteni életét.”

„Egy csók pecsételte meg az új jövőmet. Gala lett életem sója, a jelzőtüzem, a hasonmásom, ő lett én.”

„Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud. …
Demian”

„Hiszel a hazugságokban, így végül megtanulod, hogy senkiben sem lehet bízni, csak önmagadban.”

„Nem bánom, hogy a férfiak világában kell élnem, addig, amíg nő lehetek benne.”

„Igen: élni, míg élünk, Igen: ez a szabály. De mit csináljunk az életünkkel, Ha fáj? (Élni, míg élünk)”

„Én választottam az életem - most el akarom kezdeni élni.”

„Kár, hogy élnünk kell, de tragédia, hogy csak egy életet élhetünk.”

„Ha valaki nem olyan, amilyennek mások szeretnék, hogy legyen, a többiek dühösek lesznek. Úgy tűnik, mindenkinek világos elképzelése van arról, hogyan kellene másoknak élniük az életüket, de a sajátjáról senkinek sincs.”

„Csak a megfelelő név adja meg a lények és dolgok valóságát. A rossz megnevezés mindent valótlanná tesz. Ezt teszik a hazugságok.”