„Vendégem csaknem hajnalig ült nálam, s én tompa, munkára alkalmatlan vagyok. – Örökké nélkülözés és túlélvezet közt tölt életem. Nem valék soha képes mértéket tartani, – vagy életunalomra vitt a józanság, vagy megcsömörlék a gyönyörökben.”

„Az életet lni kell, és a kíváncsiságot életben kell tartani. Soha sem szabad, bármilyen okból is, hátat fordítani az életnek.”

„Amikor felfedezed a küldetésedet, érezni fogod, hogy szükséged van rá. Lelkesedéssel és égő vágyakozással tölt el, hogy munkához láss.”

„Ezt a világrendet nem az istenek vagy az emberek valamelyike alkotta, hanem mindig volt, van és lesz: örökké élő tűz, föllobban mértékre és kialszik mértékre.”

„Az életben semmitől sem kell tartani. Csak megérteni kell.”

„Az asszonyok a legvilágosabb, legértelmesebb indítványt sem képesek vita nélkül elfogadni, pontosabban, a férjes asszonyok.”

„Együtt nevettek, azután ismét közéjük telepedett beszélgetéseik gyakori vendége, a csönd, részben a fáradtság és a meghittség, részben épp a különbségek miatt, amelyeket a sors ékel azok közé, akiknek élete csak változat ugyanarra a dallamra.”

„Mégis vágyakozom, sóvárgok, egész életemben, hogy hazautazzak és lássam a visszatérésem hajnalát.”

„Szeretem a munkát, lenyűgöz. Képes vagyok órákig ülni és nézni.”

„Örök életre szökellő vízforrás.”