xy

„Eudémosz a Mértan Története című művében Thalészra vezeti vissza ezt a tételt [minden olyan háromszög, amelynek egyik oldala és a rajta lelő lét szög egyenlő, egymás közt is egyenlő]. Mert ahhoz a módszerhez, amelyel állítólag kiszámította a tengeren lévő hajok egymástól való távolságát, szükséges ennek a tételnek a felhasználására, mondja Eudémosz.”

„A piramisok magasságának kiszámítására szólgáló módszert, a milétoszi Thalész fedezte fel, mégpedig úgy, hogy megmérte az árnyékukat abban az időpontban, amikor az árnyékunk hossza egyenlő testük magasságával.”

„Mítoszaink talán tévelyegnek, de bármily tétován is, az igaz cél felé haladnak, míg a materialisztikus »haladás« csak az ásító szakadék felé vezet, a gonosz hatalmának vaskoronája felé.”

„Úgy hatott rám, mint a háború 1914-es kitörése, mikor felfedeztem, hogy a «legendák» függenek attól a nyelvtől amelyhez tartoznak; de egy élő nyelv ugyanúgy függ a legendáitól, melyeket tradicionálisan közvetít. […] A volapük, eszperantó, ido, novial, stb. stb. mind holtak, sokkal inkább mint az ősi, már nem használt nyelvek, mivel a létrehozójuk soha nem talált ki eszperantó legendákat…”

„De hát nem mi döntjük el, hogy mikor éljünk. Mi csak abban dönthetünk, mi a teendő, ha már itt vagyunk.”

„Nagyon boldog vagyok, hogy említette a neveket, mert ezek nagy problémát okoztak nekem. És épp ebben lelem a legnagyobb örömömet is: egy jó névben. Íráskor is mindig egy névből indulok ki. Mondjon nekem egy nevet, és lesz belőle egy történet - rendszerint így van nálam, s nem fordítva.”

„Jómagam szívből utálom az allegóriát, minden formájában.”

„Azzal az idővel kell foglalkoznunk, ami megadatik nekünk.”

„Körülötettek pedig ott a nagyvilág; bezárkózni, azt lehet, de a világot örökre kizárni, azt már nem.”

„Sok ellenséggel fogtok találkozni, nyílt ellenséggel és álruhással; ám meglehet, épp ott találtok jóbarátra, ahol legkevésbé számítotok rá.”

„Aki eltör valamit, hogy megtudja, mi az; az letér a bölcsesség útjáról.”

„A kényszert fölismerni bölcsesség, azután, hogy a cselekvés valamennyi útját gondosan mérlegeltük, még ha ez ostobaságnak tűnik is azok szemében, akik a hamis reményhez makacsul ragaszkodnak.”

„Áruló az, aki ott vesz búcsút, ahol az út sötétté válik.”

„Veszélyes dolog kilépni az ajtón […]. Csak rálépsz az Útra, és ha nem tartod féken a lábadat, már el is sodródtál, ki tudja, hová.”

„Lehet, hogy az út, amelyet kinek-kinek követnie kell, már ott húzódik a lába előtt, csak látni nem látja.”

„A tanács veszélyes ajándék, még akkor is, ha bölcsek adják bölcseknek, mert minden szándék rosszra fordulhat.”

„Nem minden vándorút céltalan.”

„Ha kell, legyen háború, amíg az életünket védjük a pusztítótól, aki elemésztene mindent; de én a fényes kardot nem azért szeretem, mert éles, a nyílvesszőt, mert gyors, a harcost, mert diadalmas. Én mindezt csak azért szeretem, amit véd.”

„Sokan vannak, akik élnek, pedig halált érdemelnének. És vannak, akik meghalnak, pedig életet érdemelnének. Nekik mit tudsz adni? Hát akkor ne siess úgy a halálos ítéletekkel. Hiszen még a legbölcsebbek se látják mindennek a végét.”