„Tudod, hogy szerelmes vagy, ha nem tudsz elaludni, mert a valóság végre jobb, mint az álmaid.” Dr. Seuss (1904–1991)
„A barátság még a szerelemnél is mélyebben jelzi meg az életet. A szerelem a megszállottságba való átcsapás veszélyével fenyeget, a barátság soha nem más, mint megosztás.” Elie Wiesel (1928–2016) amerikai zsidó író
„A legnagyobb dicsőségünk nem az, hogy soha nem esünk el, hanem az, hogy minden esés után képesek vagyunk felemelkedni.” Oliver Goldsmith (1728–1774)
„Ha összehasonlítod a valós élet bánatát a képzeletbeli élet örömeivel, soha többé nem akarsz majd élni, csak örökké álmodni.” Id. Alexandre Dumas (1802–1870) francia író, költő, drámaíró (1802–1870)
„A szent és sérthetetlen heyled az, ahol újra és újra megtalálhatod önmagad.” Joseph Campbell (1904–1987)
„A bölcsesség sokszor közelebb van, ha lehajolunk...mint amikor szárnyalunk.” William Wordsworth (1770–1850)
„A tévé és az internet azért jó, mert megakadályozzák, hogy a hülye emberek túl sok időt töltsenek a nyilvánosság előtt.” Douglas Coupland (1961)
„Azok az emberek, akik szinte egyedülálló módon képesek tanulni mások tapasztalataiból, figyelemre méltóak az erre való látszólagos hajlandóságuk miatt is.” Douglas Adams (1952–2001) angol író
„Néha barátnak lenni azt jelenti, hogy elsajátítjuk az időzítés művészetét. Megvan a csend ideje. Megvan az ideje annak, hogy elengedjük és hagyjuk, hogy az emberek belevessék magukat a saját sorsukba. És van idő arra, hogy felkészüljünk a megmaradt darabok összeszedésére, amikor mindennek vége.” Gloria Naylor (1950–2016) amerikai regényíró
„Egyedül születünk, egyedül élünk, egyedül halunk meg. Csak a barátság és a szerelem keltheti azt a röpke és mulandó illúziót, hogy nem vagyunk egyedül.” Orson Welles (1915–1985)
„Lehetetlen megszabadulni attól a benyomástól, hogy az emberek általában hamis mércét használnak - hogy hatalomra, sikerre és gazdagságra törekedenek, és ezeket csodálják másokban, és hogy alábecsülik azt, ami az életben valódi érték.” Sigmund Freud (1856–1939)
„A botok és kövek eltörhetik a csontjainkat, de a szavak összetörik a szívünket.” Robert Fulghum (1937)
„Néha az örömöd a mosolyod forrása, de van, hogy a mosolyod lehet az örömöd forrása.” Thich Nhat Hanh (1926)
„A sérelem nem jelent semmit , hacsak nem emlékszel vissza rá továbbra is” Konfuciusz (-551–-479 i.e.)