Gilbert Keith Chesterton idézet

Gilbert Keith Chesterton fénykép
33   3

Gilbert Keith Chesterton

Születési dátum: 29. május 1874
Halál dátuma: 14. június 1936
Más nevek: Гилберт Кит Честертон, GK Chesterton

Gilbert Keith Chesterton, vagy G. K. Chesterton KC*SG angol író, filozófus, drámaíró, újságíró, szónok, teológus, életrajzíró és kritikus. Gyakran nevezték az ellentmondások hercegének. A Time magazin így jellemezte az írásait: „Ahol csak lehetséges volt szívesen használt közmondásokat, allegóriákat, de először gondosan átalakította őket.” Műveinek egyik népszerű szereplője, a pap és egyben nyomozó Brown atya. Műveiben számos egyházi utalás is fellelhető. Chesterton mint politikai gondolkodó, kinyilvánította véleményét a progresszivizmusról és a konzervativizmusról is: „A mai világ erről a két dologról szól: progresszivizmus és konzervatimizmus. A haladó gondolkodásúak folyton hibákat követnek el. A konzervatívok pedig meggátolják e hibák kijavítását.” George Bernard Shaw, Chesterton „barátságos ellensége” a Time-ban így nyilatkozott róla: „Ez az ember egy kolosszális géniusz.” Életrajzírók a volt viktoriánus írók követőjének nevezik. Wikipedia

Photo: Ernest Herbert Mills / Public domain

„Isten rejtélyei sokkal megnyugtatóbbak, mint az ember megoldásai.“

—  Gilbert Keith Chesterton

Idézetek forrás nélkül

„Mióta a kereszténységet anyámnak fogadtam, s nem holmi teóriának tekintem, mely véletlenül az utamba akadt, kicsiny kertté változott vissza Európa és a nagyvilág, kertté, melyben a macska és a gereblye jelképes alakjait bámulom; gyermekkorom tündéri tudatlanságával és várakozásával nézek mindenre. Egyik-másik tan vagy szertartás éppoly idomtalannak és furcsának tűnik, mint a gereblye; ám tapasztalatból tudom, hogy az efféle dolgok valahogy mégis zöld gyepen és virágon végződnek… Hadd említsek egy példát a száz közül! Ami engem illet, semmiféle ösztönös rokonszenvet nem érzek a fizikai szüzesség iránt való lelkesültséggel szemben, amely kétségtelenül jellemző vonása a történelmi kereszténységnek. Ám ha nem magamat tekintem, hanem a világot, észre kell vennem, hogy ez a lelkesültség nem csupán a kereszténység jellemzője volt, hanem a pogányságé is - számtalan vonatkozásban jellemzője a magasrendű emberi természetnek. A görögöknek volt érzékük a szüzesség iránt, midőn Artemiszt márványba faragták, szintúgy a rómaiaknak, midőn a Veszta-szüzeket díszruhába öltöztették. Az Erzsébet-kor leggonoszabb és legvadabb drámaírói úgy ragaszkodtak a szó szoros értelmében vett női tisztasághoz, mintha a világ alappillére volna. Sőt, a modern világ (még ha gúnyolja is a nemi ártatlanságot) a nemi ártatlansággal szemben nemes bálványimádatot tanúsít - bálványozza a gyermekeket. Mármost, minden gyermekszerető ember jól tudja, hogy különös szépségük nyomban hervadni kezd, mihelyt a fizikai nemiség első jegyei megjelennek rajtuk. Mivel az emberi tapasztalat egybevág a keresztény tanítással, egyszerűen arra következtetésre jutok, hogy én vagyok az, aki téved, és az egyháznak igaza van. Sőt, még helytállóbb az a megállapítás, hogy az én felfogásom hiányos, az egyházé azonban egyetemes. Az egyházat nem uniformizált emberek alkotják, és az egyház nem is kívánja tőlem, hogy nőtlen legyek. A tényt, hogy nem értékelem a cölibátust, éppúgy elfogadom, mint azt a tényt, hogy nincs zenei érzékem. Ellenem tanúskodik az emberiség tapasztalata, miként ellenem tanúskodik Bach esetében. A cölibátus virág apám kertjében, melynek nem tudom édes és ijesztő nevét. De lehet, hogy egyszer megtudom.“

—  Gilbert Keith Chesterton

IX. Tekintély és kaland
Igazságot! (Orthodoxy) (1909)

„… az emberi nem, amelyhez oly sok olvasóm is tartozik…“

—  Gilbert Keith Chesterton

Idézetek forrás nélkül

„Amit a haladásról általában el szoktunk mondani, az valóban rendkívüli! A "haladás", ahogyan azt manapság kinyilatkoztatjuk, egyszerűen nyelvtani középfoknak felel meg, amelyhez nem állapítottuk meg a felsőfokot. A vallás, hazafiasság, szépség vagy állatias gyönyör ideáljai helyett felkínáljuk a haladás alternatív ideálját - vagyis mindazzal szemben, amit jól ismerünk, többet kínálunk fel abból, amiről senki sem tud semmit. A haladásnak, ha helyesen értelmezzük, igencsak méltóságteljes és legitim jelentése van. Ha viszont a pontosan megállapított erkölcsi ideálok ellentéteként használjuk, egyszerűen nevetségessé válik. A haladás eszménye nem áll szemben az etikai és vallási célszerűség eszményével; az igazság ennek éppen a fordítottja. Senki sem használhatja a "haladás" szót, hacsak nincs pontosan meghatározott hitvallása, megmásíthatatlan erkölcsi törvénykönyve. Senki sem lehet haladó, ha nincsenek doktrínái; sőt, azt is mondhatnám, senki sem lehet haladó, ha nem csalhatatlan - vagy legalábbis hisz valamiféle csalhatatlanságban. Mert maga a "haladás" szó irányt jelöl; s mihelyt egy kicsit is kételkedni kezdek az irányt illetően, kételkedni kezdek magában a haladásban. Nem volt még korszak, mióta világ a világ, mely kevesebb joggal használhatta volna a "haladás" szót, mint mi. Lehetséges, hogy a katolikus 12. s a filozófikus 18. században egyszer jó, máskor rossz irányba indultak az emberek, s többé-kevésbé eltérő véleményük volt arról: milyen messze vagy pontosan merre menjenek, de hogy valamilyen irányt kell követniük, abban teljesen egyetértettek, s éppen ezért a haladás megtapasztalásának őszinte érzésében volt részük. Köztünk azonban épp az irányt illetően nincs egyetértés.“

—  Gilbert Keith Chesterton

II. A negatív szellemről
Eretnekek (1905)

Citát „A tévedések nem szűnnek meg tévedésnek lenni azután sem, hogy divattá válnak.“

„Ha nincs elég kalap, nem az a megoldás, hogy lenyisszantunk pár fejet.“

—  Gilbert Keith Chesterton

Idézetek forrás nélkül

„Egy macska nem kompromisszum a kutya és az egér között.“

—  Gilbert Keith Chesterton

Idézetek forrás nélkül

Hasonló szerzők

Albert Schweitzer fénykép
Albert Schweitzer31
német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, or…
Arthur C. Clarke fénykép
Arthur C. Clarke2
angol író, mérnök
George Orwell fénykép
George Orwell39
angol író, kritikus, újságíró
Ludwig Wittgenstein fénykép
Ludwig Wittgenstein7
osztrák-brit filozófus
Terry Pratchett fénykép
Terry Pratchett50
angol fantasy- és science fiction-író
Simone de Beauvoir fénykép
Simone de Beauvoir14
francia írónő, filozófus
Jorge Luis Borges fénykép
Jorge Luis Borges37
argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, fil…
Franz Kafka fénykép
Franz Kafka42
prágai német író
Mai évfordulók
Walter Gropius fénykép
Walter Gropius
német-amerikai építész 1883 - 1969
Frank Capra fénykép
Frank Capra
1897 - 1991
Charles Trenet fénykép
Charles Trenet
1913 - 2001
Több 20 mai évfordulók
Hasonló szerzők
Albert Schweitzer fénykép
Albert Schweitzer31
német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, or…
Arthur C. Clarke fénykép
Arthur C. Clarke2
angol író, mérnök
George Orwell fénykép
George Orwell39
angol író, kritikus, újságíró
Ludwig Wittgenstein fénykép
Ludwig Wittgenstein7
osztrák-brit filozófus