xy

„Harcolok, ha szükséges, örülök, ha lehet, gyászolok, mikor annak van az ideje, és meghalok, ha kell… de nem hagyom, hogy akaratom ellenére fölhasználjanak.”

Christopher Paolini (1983)

„A nap egyre járja útját kelettől nyugatig, a hold követi, jön egyik nap a másik után, és cseppet sem törődnek az életekkel, amelyeket sorra elmorzsolnak.”

Christopher Paolini (1983)

„A helyedben minden adandó alkalommal elmerülnék a leckében, amelyekre a történelem tanít, mert segíthetnek a jelen problémáinak megoldásában. Velem is gyakran megesett, hogy a múlt krónikáinak olvasása adott bátorságot és előrelátást a helyes ösvény kiválasztásához.”

Christopher Paolini (1983)

„Ha valaki megtagad tőlem egy adatot, annál elszántabban igyekszem kideríteni az igazságot. Gyűlölök tudatlan lenni. Nekem egy megválaszolatlan kérdés olyan, mint a szálka a körmöm alatt. Fáj tőle minden mozdulat, amíg ki nem húzom.”

Christopher Paolini (1983)

„Az igazi harcos nem azért harcol, mert akar, hanem mert harcolnia kell.”

Christopher Paolini (1983)

„Azok, akiket szeretünk, gyakran a legidegenebbek számunkra.”

Christopher Paolini (1983)

„Engedni kellene talán az ösztöneinknek, hogy bántsunk vagy öljünk meg mindenkit, akire megharagszunk, vegyünk el a gyengébbtől mindent, amire kedvünk támad, és általában gázoljunk át mások érzésein? Nem vagyunk tökéletesek, vigyáznunk kell a gyarlóságainkra, különben elpusztítanak. (…) Miért kell szükségtelen szenvedést okoznunk?”

Christopher Paolini (1983)

„Ne felejtsd el, hogy egy bizonyos ponton az ellenségeid a szövetségeseiddé válhatnak. Az élet már csak ilyen.”

Christopher Paolini (1983)

„Semmi sem veszedelmesebb, mint egy olyan ellenség, amelyiknek nincs vesztenivalója.”

Christopher Paolini (1983)

„Bárcsak félredobhatná kételyeit, félelmeit! Mennyire szerette volna hinni, hogy akármilyen rettenetesnek tűnjön is gyakran a világ, az élet több az összevisszaságnál!”

Christopher Paolini (1983)

„Élj a jelenben, emlékezz a múltra, és ne félj a jövőtől, mert nem létezik, és soha nem is fog. Mert mindig csak jelen van.”

Christopher Paolini (1983)

„Tiszteld a múltat; sosem tudhatod, milyen hatással lesz rád!”

Christopher Paolini (1983)

„Mindig óvatosnak kell lenned, mert minden ügyességeddel együtt sem láthatsz előre, és nem védhetsz ki minden csapást, amit a balsors rád mér.”

Christopher Paolini (1983)

„Valahányszor ölünk, egy darab belőlünk is elpusztul.”

Christopher Paolini (1983)

„Honnan tudhatnám, melyik vallás az igaz vallás? Csak mert valaki vall valamilyen hitet, az nem szükségszerűen jelenti az igaz ösvényt… Talán nincs is olyan vallás, amelyben benne lenne a teljes igazság. Talán minden vallás tartalmazza az igazság részeit, és a mi feladatunk, hogy felismerjük ezeket a töredékeket, és összeillesszük őket.”

Christopher Paolini (1983)

„A vezetés terhe az, hogy felelősséggel tartozol a nép jólétéért.”

Christopher Paolini (1983)

„Az idő homokját nem lehet megállítani. Az évek telnek, akár akarjuk, akár nem… de emlékezhetünk. Ami elveszett, az tovább élhet az emlékezetünkben. Amit hallotok, az lehet tökéletlen és töredékes, mégis kincs, ami nélkületek nem létezik.”

Christopher Paolini (1983)

„Együtt nevettek, azután ismét közéjük telepedett beszélgetéseik gyakori vendége, a csönd, részben a fáradtság és a meghittség, részben épp a különbségek miatt, amelyeket a sors ékel azok közé, akiknek élete csak változat ugyanarra a dallamra.”

Christopher Paolini (1983)

„Amikor megláttam, hogy összerogy, akkor értettem meg, hogy a háború igazi kínszenvedése nem saját sebünk, hanem az, ha látnunk kell, miként sebzik meg azokat, akik drágák nekünk.”

Christopher Paolini (1983)